Megkezdték a sztálinvárosi szalmacellulózgyár építését

 

Népszava

Nagy Józsefné könnyűipari miniszter megteszi az első kapavágást. Tőle jobbra Tapolczai Jenő tanácselnök, balra Kocsa László, a városi pártbizottség titkára.

Tegnap délelőtt meghitt ünnepség zajlott le Sztálinvárosban. A vasmű tőszomszédságában megkezdték a könnyűipar legjelentősebb létesítményének, a sztálinvárosi szalmacellulózgyárnak az építését.

Nagy Józsefné könnyűipari miniszter ünnepi beszédében elmondotta, hogy az új létesítményt a legkorszerűbb berendezésekkel szerelik fel. Felülmúlja majd a szolnoki és csepeli cellulózgyárak együttes termelését: az új mű előreláthatólag 22 000 tonna cellulózt állít elő évente.

Ez jelentősen hozzájárul majd - a többi között - ahhoz, hogy tisztán hazai anyagból, az eddiginél több és szebb könyvet állíthatunk elő. Fontos - hangsúlyozta a miniszter -, hogy a közel 400 millió forintos költséggel épülő új létesítmény határidőre, még az ötéves tervben elkészüljön.

Ezután a kukoricaföldeken - ahonnan most utoljára takarították be a termést - a miniszter megtette a munka megkezdését jelző eső kapavágást. Majd a motorok dübörgése "vette át a szót". Földgyalu, markológép, dömperek és teherautók látszólag nagy összevisszaságában, mégis a legnagyobb rendben lepték el a mezőt, és ezzel kezdetét vette a nagy mű építése.

I. I.

A Dunaújvárosi Papírgyár teljes egészében szocialista iparunk létesítménye. Először a szalmacellulózgyár épült meg - a tervezetthez képest jóval később - 1963-ban, majd a két író- és nyomópapír előállítására alkalmas gép (1966) kezdte meg termelését. Itt épült fel hazánk legkorszerűbb hullámvertikuma is 100000 tonna évi termelésű papírgéppel, évi 50 000 tonna kapacitású folyamatos üzemű félcellulózgyárral és hullámtermék-gyártó üzemmel. Ma össztermelését tekintve a magyar papíripar gyárai közül a dunaújvárosi legnagyobb. /magyarnyomdasz.hu/