A negyedik "kardcsapás" - Párizs

 

Népszava

A labdarúgó-sportunk vezetésében beállott változás óta negyedszer állt ki a zöld gyepre a magyar válogatott-csapat - s negyedik mérkőzésben is győzött.

Diadalmaskodott először a lengyelek ellen, illetve leküzdötte, legyőzte saját kishitűségét, megingását, önnön bizonytalankodását. Ez pszichikai győzelem volt. Azután győzött a jugoszláv csapat ellen - úgy is mondhatjuk, hogy a technika ellenében. Felül tudott kerekedni Moszkvában is - tekinthetjük ezt úgy, mint az erő, a kondíció felett aratott győzelmet. Végül vasárnap Párizsban a gyorsaság, a fiatalság roham-futballja ellen állta meg a helyét.

Visszanyertük hát lelki egyensúlyunkat, kivívtuk a futballtechnika, az erőnlét és a gyorsaság értékeire alakított játékmodor okozta nehézségeket is. Úgy is mondhatjuk, levágtuk már a futball-sárkány négy fejét. Persze, az ötödikkel, a rafinériát képviselő osztrák futballal és a hatodikkal, s védekezni tudást képviselő svéd labdarúgással még nem végeztünk. Még tovább kell élesítenünk tehát a kardot, hogy az idei év hat vágása sikerüljön!

Hogyan győztünk a franciák ellen? Természetesen az odáig bemutatott tudományunkra változatlanul szükség volt. Az egészséges önbizalomra, technikai tudásunkra és megnövekedett erőnlétünkre. Mindehhez járult negyedik fegyverünk, a lerohanás elleni orvosság megtalálása, az ellenfél gyorsaságának lefékezése, nem a rohamnak megfelelő futkosással, hanem a roham kérdésével, a roham lehetetlenné, fölöslegessé tételével.

Mindezek közül legörvendetesebbnek mégis a lelki egyensúly visszaszerzését és az irambírást tartjuk. Pontosan azt a kettőt, aminek hiánya nem egyszer váratlan lélektelen játékban lés az utolsó percekben mindig fenyegető összeroppanásban nyilvánult meg Moszkvában is. Párizsban is mi bírtuk jobban a sarat, felül tudtunk kerekedni erőnlétben, kitartásban és - bártorságban, vállalkozó kedvben is! Az utolsó percekben elért gólunk mégpedig egy teljes szellemi erőnléti frissességet megkövetelő "felhőfejes" gól) - szerintünk mindennél jobban bizonyítja, hogy a magyar labdarúgás jó úton halad. Szellemileg is és - végre! - korszerű felkészülés, korszerű edzések tekintetében is. Ez a legörvendetesebb tanulság.

Párizsi tartózkodásom alatt a Paris Presse című lap számára adott cikkemben a következőket írtam: "Grosics visszatérése és Kopa távozása egygólos magyar győzelmet ígér." Szeretném itt megjegyezni, hogy Grosics szereplése hallatlan önbizalmat adott a magyar védelem tagjainak. Sorozatos bravúros védéseivel számos esetben akadályozta meg a jugoszláv és a szovjet csatárok után most a francia ötösfogat tagjainak góllövő kísérleteit. Igazolva látom azt a sikeres harcot, amelyet a Népszava folytatott elsősorban Grosics visszatéréséért, mert a magyar kapuvédő ma ismét extraklasszisként szerepel a különböző lapok hasábjain. Kárpáti Béla, csapatunk jobbhátvédje a vasárnap esti banketten még külön arra kért, hogy írjam meg: "A magyar védelem tagjai még soha nem játszottak annyira önfeláldozóan és egymásért, mint a legutóbbi időben. Grosics Gyuszi okosan és higgadtan irányít bennünket hárul és ha valamelyikünk hibát vét, nem korholás, szemrehányás az osztályrésze, hanem játékostársa siet segítségére, hogy biztatással, buzdítással segítse ki a hullámvölgyből."

Íme ilyen sokat jelent Grosics visszatérése a magyar csapatnak.

Sokat beszéltek játékosaink a franciák elleni mérkőzés után arról s, miért nem tudja Puskás azt a játékot nyújtani, amit külföldön és odahaza egyaránt annyira várnak tőle. Bizony, nem kellemes, hogy egyik-másik francia lap Puskásról mint "nyugalmazott őrnagyról" ír és van olyan újság, amelyik arról cikkezik, hogy a mai Puskás már nem kaphatna helyet a francia válogatottban sem. Vasárnap este Grosiccsal, Kocsissal, Sándorral, Hidegkutival ültem egy asztalnál, Puskás játékáról volt szó. Mindegyiküket élénken foglalkoztatta, hogyan lehetne segíteni Puskásnak, hogy ismét a régi, nagy csatár szerepét tölthesse be. Kocsis jegyezte meg:

- Öcsi most hullámvölgyben van. Mi úgy látjuk, hogy benn kell maradnia a válogatottban. Majd segítünk, hogy ismét a régi legyen... Emlékezzetek, Bozsik is gyenge formában volt tavasszal. Használt neki, hogy nem került ki a válogatottból. Ma ismét ő volt a mezőny legjobb embere. Ha Puskás mellé állunk, azt hiszem, nem telik bele sok idő, hogy ő is elérje Bozsik formáját.

A hétfő reggeli párizsi sajtó általában elismeri azt, hogy a magyar csapat megérdemelten győzött, sőt a lapok többsége francia sikernek könyveli el a szoros 2:1-es eredményt. A mérkőzésről közölt beszámolóikban azonban az olasz játékvezető ellen sok kifogást emelnek, főleg az első félidőben meg nem adott 11-es és a mérkőzés befejezésekor Cisowski lövésének be nem várása miatt. Nagy elismeréssel adóznak a magyar csapat kiváló technikai képességeinek.

A magyar csapat szerda este nyolc órakor (villanyfénynél) Bernben a Young Boys csapata ellen játszik, majd csütörtökön Bécsbe utazik.

Szepesi György

Korábban a Szabad Neten:

Magyarország-Jugoszlávia

Labdarúgó-válogatottunk nem megy Melbourne-be

Olimpiai felkészülésünk jelenlegi helyzete, a további tervek és feladatok

A Magyar Olimpiai Bizottság titkára olimpiai előkészületeinkről

Magyarország-Lengyelország 4:1

Megérkezett a lengyel válogatott

Exkluzív interjú az új szövetségi kapitánnyal

Az Országos Testnevelési és Sportbizottság és az Országos Társadalmi Labdarúgó Szövetség nyilatkozata

Válogatottunk hazatért a nyugat-európai portyáról

A labdarúgás időszerű kérdéseiről

Élsportolóink műveltségéről

Brüsszel-Párizs-Lyon

Portugália-Magyarország

Hogyan lehet megmenteni a magyar futballt?

Brüsszeli visszhangok

A jobb erőnlét döntött Brüsszelben

Első vereségünk a Népstadionban