Münnich Ferenc felhívása

 

Magyar Elektronikus Könyvtár - Országos Széchényi Könyvtár: Magyarország megszállása

...

Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere 1956. november 10-én a Rádión keresztül felhívással fordult a Budapesten tartózkodó honvédtisztekhez, hogy a Petőfi Akadémián vagy a Zrínyi Akadémián jelentkezzenek.

Az akadémiákra bevonult tisztekből, pártmunkásokból, volt ÁVH-s és rendőrségi beosztottakból alakult meg - november 13-ig - Budapesten három karhatalmi ezred. A Belügyminisztérium rendőr karhatalmi ezrede 1956 decemberében állt fel. November 27-ére az ország valamennyi megyéjében megalakultak a karhatalmi zászlóaljak.

Karhatalom az elárult Magyarországon - biztos cölöpök

A hadseregnek - és így a karhatalomnak is - csak azok a tisztek maradhattak, lehettek a tagjai, akik aláírták az Elnöki Tanács által 1956. november 10-én kibocsátott, ún. Tiszti Nyilatkozatot. Ebben a nyilatkozatban többek között az olvasható, hogy Magyarországon 1956 októberében "...nagy méretékű hazafias népmozgalom indult meg a szocialista demokrácia kiszélesítéséért, a Rákosi-Gerő klikk által elkövetett súlyos hibák kijavításáért, a nemzeti függetlenség és szuverenitás biztosításáért. Ezeknek a követeléseknek a jogosságát elismerem, ezeket magam is támogatom. ... A helyzet tisztázását nagy mértékben megnehezítette a Nagy Imre-kormány gyengesége és határozatlansága. E politika következtében néphadseregünkben is meglazult a katonai fegyelem. Ezek után népünket az a súlyos veszély fenyegette, hogy az ellenforradalmi erők felülkereskednek, visszaadják a gyárakat a tőkéseknek, a földet a nagybirtokosoknak, megdöntik hazánkban a nép hatalmát.
Kijelentem, hogy feltétel nélkül csatlakozom az 1956. november 4-én megalakult Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz. ... Egyetértek azzal, hogy ... szükséges volt kérni a baráti Szovjetunió, illetve a szövetséges szovjet hadsereg segítségét, ... kijelentem, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány intézkedéseiket magamra nézve feltétel nélkül kötelezőnek elismerem és a katonai eskühöz híven, a katonai parancsnak öntudatosan alávetem magam. ..."

Ezt a nyilatkozatot a tisztikar 75-80%-a aláírta. A szovjet csapatok behívása szükségességének elismerése a tisztikar többségének önérzetét sértette, a forradalmi retorika azonban megtette hatását. Ennek ellenére voltak olyan tisztek is, akik aláírták a nyilatkozatot, de később - a megtorlás kegyetlensége miatt -, a sortüzek és gyilkosságok hatására kérték a leszerelésüket.

A karhatalom Budapesten és vidéken december elején kezdte meg a feladatai - a forradalom erői utóvédharcainak a megtörése, a munkástanácsok tevékenységének korlátozása, a forradalom résztvevőivel szemben indított megtorlás - végrehajtását. Budapesten és több vidéki nagyvárosban, településen - Tatabányán, Salgótarjánban, Miskolcon, Pécsett, Gyomán, Zalaegerszegen, Egerben stb. - végrehajtott akcióik következtében a védtelen polgári lakosságból közel százan életüket vesztették.

A forradalmat követő hónapokban a lefegyverzett, szétkergetett, majd a megtorlás szolgálatába állított hadsereg sorai nehezen rendeződtek. A hadsereg állományából ekkor a Budapesten lévő karhatalmi egységekben 4450, a vidéken lévő karhatalmi alegységekben 5910, összesen 10 360 fő teljesített szolgálatot. (A hadsereg összlétszáma ugyanakkor 43 086 fő.) Több átszervezés után az Elnöki Tanács 1957. április 30-án feloszlatta honvéd karhatalmat. A Budapesten lévő karhatalmi ezredek maradványaiból megalakult "Forradalmi Honvéd Tiszti Ezred" 1957. december 20-án szüntette be tevékenységét.

A forradalom leverése után, első alkalommal 1957 májusának elején hívtak be újoncokat. Május 8-án a Magyar Néphadseregben megkezdődött a "békekiképzés".

A hadsereg erői részt vettek a lakosság elleni megtorló akciókban, de a megtorlás a katonákat is érintette. Hathatósan közreműködtek ebben a katonai igazságügyi szervek, a katonai ügyészségek és bíróságok.

A katonai bíróságok 1956 novembere és 1958. december 31-e között 5174 terhelt ellen 2887 ügyben jártak el és 3608 elmarasztaló ítéletet hoztak, melyből az "ellenforradalommal kapcsolatos bűntettek" miatt elítéltek száma - "rendes" eljárás során 1216, "gyorsított" eljárással 379 - 1595 fő volt. Ugyanezen időszak alatt a polgári büntetőbíróságok "rendes" eljárással 14 248, "gyorsított" eljárással 955 - összesen 15 203 - ítéletet hoztak. A vizsgált időszakban, "ellenforradalmi bűntettekért" a katonai bíróságok 113, a polgári büntetőbíróságok 93 főt ítéltek halálra. Az ítéletet 169 főn - katonai bíróságok 88, polgári bíróságok 81 - hajtották végre.

Összességében a katonai bíróságok 1956 novemberétől 1963. december 31-ig 10 946 ügyben, 15 645 terhelt ellen jártak el és 12 178 elmarasztaló ítéletet hoztak. Ezen időszak alatt a hadsereg tagjai közül 4879 főt - ebből, "népköztársaság" elleni bűntettek elkövetésének indokával 570 főt - ítéltek el. A forradalomban való részvételért 540 főt ítéltek hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre és a jogerőssé vált halálos ítéletet 30 főn hajtották végre. A legújabb kutatások szerint csak forradalmi cselekményekért 188 főt végeztek ki.

A katonai bíróságok a vizsgált időszakban "népköztársaság, valamint államhatalom és államigazgatás elleni" bűntettek elkövetésének indokával - nem végleges adatok szerint - 2765 ítéletet hoztak.