Hétfő délelőtt a ValóVilág fináléja után a következő mély filozófiai tartalommal rendelkező kérdést szopogattam a kávé helyett:
vajon a győztesnek mit kellett tennie a 36 millió forint fődíjért?
Ami egyébként minden bizonnyal bruttó, tehát a felét minimum be kell fizetni adóban – ha becsületes – így már azért nem is olyan jó summa. Lakást nem lehet belőle venni – maximum vidéken – és még a világbékéhez sem elég.
Mint ismert: tegnap este bezárta kapuit a ValóVilág villája, de még előtte kiderült, hogy HisztiKriszti a „nézői” szavazáson lenyomta a Dementort – Melinát –, így ő lett a 11. széria győztese. Mivel már a sokadik VV-t zártuk, joggal merül fel a kérdés, hogy mégis mi szükséges a győzelemhez?
Hogyan főzzünk győzelmet 888-as módra?
Egy kanálnyi hiperérzékenységet megpirítunk pár csepp sírásban, utána megszórjuk egy kis szőkeséggel, majd felengedjük pár liter ordibálással. A győztes leves elengedhetetlen összetevője – enélkül ugyanis ti. elég vékonyka lesz – az RTL-es kapcsolatok, lehetőség szerint minél több, mondjuk úgy egy kiló.
HisztiKriszti a zupáját évekig az Éjjel Nappal Budapest című műsorban főzte, ahol egyrészről ország-világ, másrészről az RTL-es kollégák is megismerhették.
A győzelem-leves sava-borsa, a néhány karikányi Karinthy vers, amely az eledel művészi hatását kelti.
A tetejére, díszítésképp némi „részegen, rendőrökkel való ordítozást” ajánlott szórni.
Tálalni lehet akár egyszerű tányérban, de levescipóban fogyasztva sem utolsó.
A győzelemhez az is hozzájárult, hogy HisztiKriszti egy párbajon sem járt kint, így az erejét nem tudta fitogtatni senkinek sem. Mondjuk úgy, ő volt a helyes kiscsaj a villában, aki meghúzta magát, amikor kellett, amikor meg nem kellett, akkor meg úgy visítozott, mint egy kismalac, akinek épp az állatorvos orvosolja a végbélelőesését.
Ezután az évad után, én a szerkesztők és mindenki más helyében, aki ennek a sz8rkupacnak a megalkotásában részt vett, bedobnám a törülközőt.
Azonnali felmondással kapitulálnék.
A mélyen elfogadó, mindenkiért is kiálló RTL úgy köpte szemközt magát, hogy öröm volt nézni.
Csúnyán leszerepeltek.
Nem elég, hogy a Puskás-Schumacher páros végig fülsüketítő ordítozást nyomott hangulatkeltési célzattal, még a finálé adásában is arra ment ki a játék, hogy a Dementort a kiéhezett ex-valóvilágos farkasok elé dobva feszültséget keltsenek, hátha lát egy kis vért a stúdió.
Nem látott.
Jár a taps a készítőknek: minősíthetetlen, nívótlan, gagyi műsort sikeredett összehozni. A televíziózás szennyprodukciója a ValóVilág, ami a szerkesztők tehetségtelenségéről és ostobaságáról is árulkodik.
Valljátok be, lehetett volna ezt jobban is csinálni!
De a könnyebb utat választottátok.
Úgyogy:
pofa be, roló le.