Székelyföld és Budapest testvérek között is majd' hét órányi autóút, de máris azt tervezik, hogy a magyar labdarúgó-válogatott valamelyik németországi Európa-bajnoki meccsére is kimennek. Pedig aligha lesz könnyű jegyet szerezni. Márpedig terüknek ez a gyenge pontja, jönnének ők többször is a Puskás Arénába, de jegyet nagyon nehéz szerezni. Így a legtöbbször kénytelenek beérni a román bajnokságban szereplő „magyar" csapat, a Sepsi hazai meccseivel.
Az is megérne egy misét, hogyan jutottunk a három Puskás Arénába szóló belépőhöz"
– mondta sokat sejtetető kacsintással az idősebbik Gruer. – Nem volt könnyű menet, de megérte. Még nem voltunk meccsen a Puskásban, már maga a stadion is lenyűgöző, hát még úgy, hogy szinte egy gombostűt sem lehetett leejteni a lelátón. S hozzá a győzelem, pont annál a kapunál ültünk, ahol – elsősorban Szoboszlainak köszönhetően – a magyar gólok születtek.
Az már csak tényleg hab a futballtortán, hogy a meccset követő napon véletlenül összefutottak a Mammut üzletházban Marco Rossi szövetségi kapitánnyal.
Még a szánk is tátva maradt a meglepetéstől"
– fűzik tovább a szó székelyföldi vendégek. – Délben a városban mászkáltunk, megnéztük sokadszorra is a Parlamentet, aztán a Mammuthoz sétáltunk, hogy beüljünk egy pofa sörre. S egyszer csak felbukkant Rossi. Egy pillanatig azt hittük, hogy talán bevásárolni jött, de amint a nyomába szegődtünk, látjuk besétálni az emeleti, nagy könyvesboltba. Ott derült ki, hogy az életéről és munkásságáról szóló, frissiben megjelent könyv dedikálására érkezett. A boltban már hosszú sor kígyózott, és épphogy beálltunk, az utánunk érkezőket inkább elküldték, mert a mesternek alig másfél órányi ideje volt.
Nos, Marco Rossi is meglepődött, hogy ennyit utaztak a székelyek a meccs – és most már a róla szóló könyv kedvéért. Természetesen nekik is járt az aláírás és egy közös fotó a kapitánnyal.
Nehogy már azt higgyék az otthoniak, hogy csak a szájuk járt, amikor elmesélték, hogy összefutottak a magyar válogatott sikerkapitányával.