Anthony Laster, "katonai influenszer" egyik videója ekképpen összegzi az életét a seregnél:
Nincs magánélet, sz*r a fizetés, sz*r kaja, tiszteletlen a vezetés és NEM HAGYNAK ALUDNI!"
Laster több mint egymillió követővel rendelkezik a TikTok-on, éles megjegyzéseit egyenruhában, bevetés közben tette.
Egy másik, a Daily Mail által szemlézett posztban a chicagói születésű férfi azt állította, hogy egész nap TikTok-videókat nézett, miközben – állítólag – a tálibok ellen harcolt.
Úgy tűnik, a Z generáció nem elégedett a hadsereg által nyújtott munkafeltételekkel, mivel egyre több katona vesz részt a „TikTok-lázadásnak" nevezett akcióban.
Shemar Williams szintén influenszer, 34 ezer ember követi őt. Egyik videójában, amit a bázison, egyenruhában készített felsorolt "Top 5 okot, amiért nem érdemes belépni a hadseregbe".
Lasterhez hasonlóan Williams is azt mondta, hogy "nem kapunk elég fizetést a ránk bízott küldetés teljesítéséhez", ezen kívül siratta az önállóság és az áldozatvállalás hiányát is.
Egy másik újonc, Gammage is figyelmeztette TikTok-követőit: "Addig ne lépj be a hadseregbe, amíg mentálisan fel nem készülsz arra, hogy azt mondják neked, hogy túl/alulsúlyos vagy. Nem vagy jó katona, ha nem tudsz lefutni 3 kilométert 18 perc alatt – ó, és nem sérülhetsz meg, mert akkor az a te hibád".
Az American Security Project októberi jelentése szerint az aktív szolgálatot teljesítők több mint 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.
A 25 éves Barber őrmester is egyenruhában filmezte le magát, közölte:
Ha nem szereted, hogy korlátozzák a szabadságodat, akkor én a helyedben nem lépnék be a hadseregbe".
Barber hozzátette: szolgálati idejének "99 százaléka abból áll, hogy padlót mos".
A Pentagon 2022-es tanulmánya szerint a fiatal amerikaiak 77 százaléka nem lenne alkalmas a katonai szolgálatra, mert túlsúlyos, drogozik, vagy mentális és fizikai egészségügyi problémákkal küzd.
A Pentagon kutatása azt is felfedte, hogy a 16-21 év közötti amerikaiak mindössze kilenc százaléka mondta azt, hogy fontolóra venné a katonai szolgálatot, ami 13 százalékkal kevesebb a koronavírus-járvány előtti értékhez képest.