A március 15-én közzétett kutatás szerint a Katsuhiko Hayashi, a japán Oszakai Egyetem genombiológia professzora által vezetett csapat, hím egerek bőrsejtjéből állított elő petéket, amelyeket nőstény egerekbe ültetve, egészséges kölyköket tudtak létrehozni.
Ez volt az első olyan kísérlet, amely során két biológiai hím szülőből tudtak létrehozni új életeket, így ez a kísérlet még úgy is nagy lépcsőnek számít a szaporodásbiológiában, hogy a magzatok kihordásához kénytelenek voltak nőstényegereket használni.
Már csak azért is mérföldkő ez az eredmény, mert ennek hatására kiterjeszthetőbbé válhatnak a termékenységi kezelések lehetőségei, ami az azonos nemű párokat is érinti.
A kutatók teljesen kifejlett hím laboratóriumi egerek farkából vettek bőrsejteket, amelyek az emberekhez hasonlóan egy X- és egy Y-kromoszómát tartalmaznak, és indukált pluripotens őssejtekké alakították át őket – ami egy olyan sejttípus, amelyet a tudósok embrionális állapotba programoztak újra. Az indukált pluripotens őssejteket, amelyekből bármilyen emberi sejt fejleszthető, széles körben alkalmazzák a biológiai kutatásokban emberi betegségek modellezésére és vizsgálatára, valamint gyógyszerek kifejlesztésére.
Bonyolultnak hangzik?
Az is.
Az embereken való alkalmazhatóságig pedig még várnunk kell, akár tíz évet is, azt ugyanis soha nem tudhatjuk, hogy a peték elég jó állapotúak és biztonságosak lesznek-e egy egészséges baba nemzéséhez – árulta el a részleteket Hayashi a kutatásukról.
Az egérkísérletben az egérsejtekkel előállított embriók közül nagyon kevés eredményezett élő utódokat, és a csírasejtek petékké alakításához szükséges utolsó lépéseit nem sikerült megbízhatóan reprodukálni emberi sejtekkel – tette hozzá a kutatótárs, Rod Mitchell, aki egyben gyermek-endokrinológus tanácsadó is a az Edinburgh-i Királyi Gyermek- és Ifjúsági Kórházban.
Mivel a laboratóriumi körülmények szintén nehezítenek azon, hogy a kísérletek során az egérmagzatok életben maradjanak és egészségesen világra is jöjjenek, ezért annak a lehetősége, hogy az azonos nemű párok ezt a reprodukciós lehetőséget válasszák még messze van, de Hayashi kutatása nem titkoltan ezt a célt tűzte ki maga elé. Azt ő is beismeri, hogy nehéz lesz majd csecsemőket szülni férfi-férfi (ember) párokból mind technikai, mind etikai okok miatt, de amint azt a tanulmánya is mutatja: Elméletileg lehetséges lesz.
Hayashi szerint nagyobb kihívás lenne fordítva – vagyis női sejtekből spermát előállítani, hiszen azok nem tartalmaznak Y-kromoszómát, ami elengedhetetlen a spermiumok előállításához. Hayashi magyarázata szerint egyszerűbb megkettőzni egy X-kromoszómát, amivel a férfisejtek már rendelkeznek.
A sikeres laboratóriumi egérszaporítás után arról beszélni, hogy két homoszexuális férfinak is lehet közös gyereke olyan, mint a repülőgép feltalálása után a Holdra szállásról beszélni – nagyon messze van a kettő egymástól, de ahogy Hayashi is fogalmazott:
Elméletileg lehetséges.
Az pedig, hogy milyen etikai kérdéseket vet fel a laboratóriumi gyerekcsinálás elég jó kérdés, nemcsak a férfi-férfi szülőpáros szempontjából, hanem azért is, mert egy ilyen eljárás során több száz létrehozott embrióval dolgoznak a kutatók, ezek közül választják ki a legéletképesebbet és legegészségesebbet. A kérdés a kutatókban is felmerült.
Glenn Cohen, a Harvard jogi karának Egészségjogi Politikai, Biotechnológiai és Bioetikai Központjának kari igazgatója tette fel a kérdést: Mi történik az összes létrehozott, de fel nem használt embrióval?
Sérti-e a tisztelet etikai normáit, ha ennyi potenciális emberi életet hozunk létre, tudva, hogy a túlnyomó többséget megsemmisítik vagy korlátlan ideig tárolják? A saját kérdései által okozott feszültséget aztán szemléletes példával igyekezett elhessegetni: „A legszélsőségesebb esetben képzeljünk el valakit, aki például Brad Pitt fürdőkádban hagyott lekopott bőrsejtjeit használja spermium vagy petesejt származtatására a szaporodás érdekében". Progresszió a köbön.
Ha a bőrkeményedéses gyerekcsinálás nem is valósulhat meg az esetleges etikai okok miatt az LMBTQ társadalom nagy fájdalmára, akkor még mindig van jövője a kutatásnak: ezzel az eljárással ugyanis a kihalóban lévő állatfajok megmentése is elérhetővé válik.
Persze ez még nagyon a holnap technológiája, de a kutatók szerint így lehetőségük lenne genetikailag egészséges populáció létrehozására, ez pedig csak ezzel az őssejt-megközelítéssel lehetséges.