A baloldaliak szerint igen.
Nem olyan régen belefutottam egy egészen tűrhető Netflix-es dokumentumfilm sorozatba, ami az 1999-es Woodstock zenei fesztiválról szólt. Egész érdekesen tárta föl a botrányos buli részleteit, mígnem a széria utolsó két percében hideg zuhany ért: a nyilatkozókkal megállapíttatták, hogy a woke ideológia egy olyan csodálatos találmány, amit ha előbb találnak fel, akkor a '99-es Woodstock-ot meg sem rendezik. Sőt, egészen addig elmertek menni a liberális véleményvezérek, hogy azt sugallták: a woke azért van, hogy a gyermekeinket megvédje.
Hogy a ménkűbe sikerült összehozni egy minden tekintetben elfuserált fesztivált a gyermekvédelemmel és a #MeToo-val? A két témának látszólag köze sincs egymáshoz – nem beszélve arról, hogy a Woodstock egy rendkívül szélsőséges példa egy ideológia igazolására.
De, hát ugye:
a jó baloldali mindenbe bele tudja magyarázni az eszméjét!
Nézetem szerint az, hogy valaki milyen kontextusban próbál leerőszakolni a másik torkán egy elképzelést egyáltalán nem mellékes, az meg aztán pláne nem, hogy az erkölcsi mérleg nyelvét, melyik irányba billenti el – például a Woodstock esetében – a szervezők és a szülők felelősségét kezdik el hangsúlyozni, vagy azt mondja, hogy majd az ideológia, a #MeToo elvégzi a piszkos munkát.
Az elmúlt év tapasztalatai alapján lássuk be, hogy a valóságban a woke nem csinál mást, csak rombol.
A woke-ideológia és minden, ami beletartozik – a #MeToo-tól kezdve, a Black Lives Matter-en át, a feminizmus és a cancel culture-ig – a baloldal extrém „társadalom- és gyermekvédelmi” programja, amely kiforgatja, átformálja a megszokott normákat és csúfot űz a hagyományokból. Mindent, amiben eddig hittünk és gondolkodtunk, kezdve a szülői felelősségtől, kidobták a kukába és azt mondták: a társadalmi problémákat majd a mozgalmak megoldják.
A #MeToo hol és mikor fogja megvédeni a gyermekeinket? Fizikai korlátot aligha emel, az a férfi (vagy nő), aki erőszakoskodni akar, az erőszakoskodni is fog. Nem riasztja el az agresszort, ha az áldozat elkiáltja magát, hogy „MeToo".
A BLM, a feminizmus, a cancel culture, az LMBTQ-mozgalmak hol és mikor fogják megvédeni a gyermekeinket? Az, hogy eltávolítunk néhány kényesnek ítélt műalkotást, nem eszünk Uncle Ben's-t, betiltjuk a Mi Atyánk kifejezést az imákban, mert kirekesztőnek tituláljuk és nagy pocakkal, állapotosként ábrázoljuk Supermant nem teszi befogadóbbá a társadalmat.
A woke-ideológia nem fogja megváltoztatni a világot. Hiába erőszakoskodnak, hiába rombolják le és másítják meg a kultúrát, a rasszizmus nem fog eltűnni. Egyedül talán a szülők képesek változást előidézni. Ugyanis az ő feladatuk, az ő felelősségük, hogy milyen embert nevelnek a gyerekükből. Klisésen hangzik, de örök igazság, hogy a gyerek azt viszi tovább felnőtt életében, amit otthon látott.
A szülőkön áll, vagy bukik, hogy milyen lesz a jövő társadalma. Ez a szánalmasan béna woke-törekvés előbb-utóbb kontraproduktív lesz és az emberiség kénytelen lesz visszatérni az origóhoz, miszerint:
a szülő és a család az alapja mindennek.