Mit akarnak elérni a baloldali politikusok az erőszakos viselkedésükkel?

Egy felelős pozícióban lévő ellenzéki politikus a keddi tüntetésen további, még durvább jellegű megmozdulások, akciók lehetőségét is előrevetítette. Amennyiben erőszakos cselekedetek végrehajtására kerülne sor, úgy az érintettek több jogkövetkezménnyel is számolhatnak – mondta a 888 kérdésére ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány tanácsadója.

888: Az elmúlt időszakban a baloldal azzal szórakoztatja magát, hogy építési kordonokat bont el. Ha ennek következtében adott esetben valakit baleset ér, ki vállalná ezért a felelősséget?

ifj. Lomnici Zoltán: A gyülekezési jogról szóló törvény egyértelműen meghatározza a közterületen tartott, gyűlésnek minősülő, legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetelekengedélyezésének és megtartásának körülményeit. A jogszabály kimondja, hogy a gyűlés vezetője felel a gyűlés békés jellegének megőrzéséért, továbbá a vezető feloszlatási, és a gyűlés rendjét súlyosan megzavaró résztvevő kizárására vonatkozó kötelezettségéről is rendelkezik. A gyűlés szervezője, illetve vezetője az esemény biztonságos és békés lebonyolítása érdekében végig köteles együttműködni a rendőrséggel, és minden olyan támogatást és információt a hatóság rendelkezésére bocsátani, amely a biztonságos gyülekezéshez szükséges. Egy korábbi bírósági döntés és immáron a törvény is úgy fogalmaz, hogy a gyűlés résztevője által okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a szervező – ideértve a szervező szervet, annak törvényes képviselőjét és a vezetőt is - a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. A kártérítési felelősség kapcsán – a vonatkozó joggyakorlat szerint – a jogellenes magatartással előidézett kárt az ilyen magatartás tanúsítója köteles megtéríteni, de ahogy említettük, a gyülekezési törvény a szervező személyében további felelőst is állít.

A szervező csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a rendezvény, tüntetés szervezése és megtartása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

888: A hét elején tüntetést szervezett a dollárbaloldal állítólag az oktatás helyzetének a javítása érdekében, ami aztán hamar erőszakba fulladt. Mi a célja az erőszak kiprovokálásának?

ifj. Lomnici Zoltán: A magyar baloldal nyugati mintára átvenni igyekszik azt a felfogást, miszerint a harag az egyetlen olyan érzelem, amely képes mozgósítani a polgárokat egy vélt vagy valós természetű probléma, illetve ügy védelmében. A harag, mint zavargást kiváltó vagy keltő indok vonatkozásában érdemes megemlíteni, hogy némely becslések szerint a 2020-as évben történt BLM zavargások rekord – 2 milliárd dollár, vagyis 610 milliárd forint – összeget emésztettek fel, amely még a legnagyobb hurrikán okozta 1 milliárd dollár összegű kárt is meghaladta. Egy ilyen – akár erőszakos eseményekbe torkolló – tüntetés azonban az anyagi káron túl nem csak a gyülekezésés a véleménynyilvánítás szabadságának jogát érintheti, hanem például a személyi biztonsághoz vagy akár élethez való jogot is. Ezzel minden ilyen megmozdulás szervezőinek is tisztában kell lenniük. Fontos továbbá, hogy bár a rendőrségi törvény életkori szempontból nem tesz különbséget a tüntetésen részt vevő személyek között, attól még a rendőrségnek – ellentétben a mindenki által ismert 2006-os rendőrattakkal - törekszik arra, hogy fellépése arányos legyen.

Ha a tüntetők mások életét vagy testi épségét veszélyeztetik, a velük szembeni határozott fellépést a jogalkalmazásnak mindig meg kell megtennie.

ifj. Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum jogi szakértője Fotó: Tuba Zoltán - Origo

888: Már bejelentették, hogy jövő héten is megmozdulást szerveznek. Számíthatunk további erőszakos, provokatív viselkedésre?

ifj. Lomnici Zoltán: A szervezők bejelentették, hogy jövő héten újabb demonstrációt szerveznek, a hírek szerint a Szent István Bazilika elé terveznek tüntetést, azonban ennek a részletei még nem ismerhetők. Egy felelős pozícióban lévő ellenzéki politikus a keddi tüntetésen további, még durvább jellegű megmozdulások, akciók lehetőségét is előrevetítette. Amennyiben erőszakos cselekedetek végrehajtására kerülne sor, úgy az érintettek több jogkövetkezménnyel is számolhatnak. Ha például a demonstrálók a rendőrök ellen erőszakkal lépnének fel, úgy az hivatalos személy elleni erőszaknak minősülhet, amelynek a jogkövetkezményei büntetőjogilag már régóta szabályozott. A Btk. szerint, aki hivatalos személyt jogszerű eljárásban erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, vagy jogszerű eljárásban erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ennek preventív, visszatartó ereje is van a radikális tüntetőkre nézve, és joggal várható el, hogy a baloldali politikusok is tiszteletteljesen nyilvánuljanak meg az ők és a tüntetőkbiztonságáért dolgozó hivatalos személyek felé.

888: Az elmúlt években megfigyelhettük, hogy az utcai demonstrációkon előbb-utóbb a baloldali keménymag erőszakosan lép fel a rendőrök ellen. Alinsky módszereit akarják felhasználni a kormánybuktatásra?

ifj. Lomnici Zoltán: A Saul Alinsky egykori politikai aktivista vetette meg azt a gondolatot, amely szerint: ha a másik oldal erőszakot alkalmaz, azzal valaki könnyen a saját oldalára állíthatja a közvéleményt, mivel az a gyengébb féllel szimpatizál. Ezért elképzelhető, hogy a baloldali politikusok a provokatív és agresszív viselkedésükkel válaszreakciót szeretnének elérni a hatóságoktól, azonban láthattuk, hogy a rendőrség munkatársai április 24-én is – a rendőrségi törvény előírásaittiszteletben tartva – arányosan és jogszerű módon jártak el.

A radikális és erőszakos kormánybuktatás kísérlete azonban közel sem tekinthető jogszerűnek,

hiszen ezzel aláásnák a magyar politikai rendszer legitimációját és a közvélemény Alaptörvénybe fektetett hitét. A demokratikus rendszerekben a végrehajtó hatalomnak társadalmi kötöttséggel – azaz legitimációval – kell rendelkeznie, a választópolgárok pedig a népszuverenitás elvét követve választásokon ruházzák fel jogosítványokkal, autoritással a döntéshozókat. A Századvég közvélemény-kutatási adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a kormánypártoknak továbbra is töretlen a társadalmi támogatottsága, hiszen egy most vasárnap megrendezett választáson a kormánypártok támogatottsága meggyőző mértékben múlná felül a tavalyi országgyűlés választás előtt összefogott hat ellenzéki párt erejét. Így összeségében kijelenthető, hogy a radikális baloldali kormánybuktatási kísérletek egyrészről szembemennek az Alaptörvény szellemével és betűjével, másrésztől még társadalmi támogatottságnak sem örvendenek.

888: Molnár Csaba, Gyurcsány-párti EP-képviselő a DK árnyékkormányinfóján beismerte, hogy azért dolgozik, hogy ne érkezzenek Magyarországra uniós pénzek. Ezekből a forrásokból a kormány vállalta, hogy növeli a tanárok bérét. A baloldali képviselők miért dolgoznak a saját hazájuk ellen?

ifj. Lomnici Zoltán: Magyarország nemzeti érdekeivel szembeni munkálkodás belpolitikai és külpolitikai síkon is értelmezhető, hiszen az ellenzéki erők jelentős része külföldről érkező pénzügyi segítséggel próbál egy ideje belpolitikai haszonra szert tenni. Ez történt tavaly is: a Nemzeti Információs Központ tájékoztatása alapján a 2022-es országgyűlési választások kampányában az ellenzéki szereplők közel négymilliárd forintnyi támogatást fogadtak el külföldről. Ugyanakkor a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény megállapítja, hogy egy párt külföldi szervezettől – jogi státusától függetlenül – és nem magyar állampolgár természetes személytől anyagi hozzájárulást nem fogadhat el, ez a törvényi elvárás pedig világosan biztosítani hivatott hazánk szuverenitását. Azon túl, hogy a hazai ellenzék külföldi érdekek és támogatás alapján jár el, egyben teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a tanárok béremelési követeléseit, ezzel is jelezve azt, hogy nem a hazai társadalom egyes csoportjainak, hanem kizárólag saját igényeit akarja mielőbb megvalósítani. A tanártüntetések támogatása azáltal, hogy a baloldal blokkolja az uniós forrásokat, amelyek biztosítanák a tanárok béremelését, nem más, mint a magyar társadalomnak az önző kihasználása az önös érdekek, vagyis a hatalom bármi áron történő megszerzése céljából.