A kora tavaszi motivációvesztés és az életcél megtalálása

Az év eleji lendület a kora tavaszi hónapokra gyakran alábbhagy, és sokan tapasztalhatnak kiégéshez hasonló tüneteket. Az időjárás még nem teljesen kedvez a szabadtéri tevékenységeknek, a szezonális betegségek tovább csökkenthetik az energiaszintet, és ilyenkor különösen nehéz lehet új célokat kitűzni vagy fenntartani a motivációt. Ha ez hosszabb távon áll fent valakinél, az súlyosabb problémákhoz vezethet, hiszen a célok hiánya és az életértelem megkérdőjelezése, annak tartós keresése feszültséghez, szorongáshoz és akár depresszióhoz is vezethet. Mit tehetünk ebben az időszakban azért, hogy megtaláljuk vagy újradefiniáljuk életcélunkat?

Fontos leszögezni, hogy a célkeresés nem egy egyszeri nagy felismerés eredménye, hanem folyamatos felfedezés és finomhangolás, egy folyamatos önismereti folyamat része. Ezzel együtt pár szempontot érdemes lehet figyelembe venni, ha éppen ezen a téren szeretne valaki fejlődni. Sokszor egy komolyabb krízis vagy egy veszteségélmény "szükséges" ahhoz, hogy valaki ki mérje mondani, mi is az, amit a leginkább bán, hogy nem tett meg vagy kimaradt belőle. Nem szükséges azonban egy ilyen életesemény bekövetkeztét megvárni, sokszor az olyan vizualizációs gyakorlatok, mint a "Hogyan látod magad öt/tíz/stb év múlva?", vagy a "Mit szeretnél mindenképpen elérni x éves korod előtt" és az ezeket falicitáló vizualizációs eszközök, motivációs táblák vagy "álomtáblák" mind olyan önreflektív módszerek, amelyek tudatos használata hozzájárulhat egy tartalmasabb életvezetés kialakításához. 

Az, hogy pontosan ki milyen karriert fut be az életben, soktényezős folyamat és egyáltalán nem biztos, hogy ahol éppen tart az egyén, ott úgy érzi, kiteljesedik vagy megéli az önmegvalósítást. Ha esetleg így lenne és van lehetősége változtatni, esetleg egy átmeneti időszakban van, amikor nem tudja pontosan, mit szeretne, érdemes egy kicsit visszatekintenie: Mit szeretett csinálni gyermekkorában? A gyermekkori tevékenységek és természetes érdeklődési körök gyakran olyan vonásokat tárnak fel, amelyek felnőttként is relevánsak maradhatnak. Azok az elfoglaltságok, amelyek gyerekként örömet okoztak és lekötöttek minket, segíthetnek az életcél meghatározásában. Ha újra beépítünk ezekből valamit a mindennapjainkba, az adhat egy újabb lendületet és segíthet közelebb vinni az egyént az önmegvalósítás felé.

Bár a február végi-márciusi hónapok reggelei igencsak hűvösek, bizonyos területeken csípős mínuszokkal indulnak a korai órák, mégis érdemes kihasználni ezt a napszakot: érdekes módon a reggeli időszak kiemelt jelentőséggel bírhat a mentális egészség és a célorientált gondolkodás szempontjából. A szorongás, depresszió és magányosság érzése reggelente alacsonyabb, míg az életelégedettség és a személyes célok fontosságának érzése a nap kezdetén a legerősebb. A reggeli természetes fény például pozitívan hat a hangulatra, ha ilyenkor valamilyen testmozgást is sikerül beiktatni, azzal együtt növeli az endorfinszintet és természetes stresszcsökkentő hatással is bír. A reggeli időszak alkalmas lehet a nap, esetleg a hét megtervezésére - az ilyen rutinok pedig fokozzák az egyénben az alkalmasság érzését, adhat egy kontrollérzetet, ami erőforrás az átmeneti időszakokban.

A reggeleket tehát érdemes aktívan és tudatosan kihasználni a célok tervezésére és az energiaszint növelésére, míg az estéket inkább a lelassulásra és a regenerációra fordítani. Ez a ritmus segíthet fenntartani a motivációt és csökkenteni a kiégés kockázatát, különösen ebben a kihívásokkal teli időszakban. A célkeresés során pedig fontos szem előtt tartani, hogy mint minden folyamat, ez sem lineáris: előfordulhatnak megrekedések, visszaesések és ez teljesen természetes.