Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA háború eddigi fázisában, mind az USA, mind pedig Kijev európai szövetségesei ügyeltek arra, hogy a fegyverek hatótávolsága csak a védekezésre legyen alkalmas. A legtöbb eszköz 30-50 km távolságra tudta csak eljuttatni a lövedéket és a rakétákat. Az Ukrajnát támogató NATO országok így akarták elkerülni azt, hogy Kijev támadást mérhessen orosz nagyvárosok ellen. Hétfő este óta ez megváltozott, miután Friedrich Merz német kancellár bejelentette, hogy nem korlátozzák többé a leszállított fegyverek hatótávolságát. Ehhez szinte azonnal csatlakozott Franciaország és Nagy-Britannia is.

Fotó: Kay Nietfeld / dpa Picture-Alliance/AFP
Reakciók Merz kijelentésére
Merz kancellár kijelentései, bírálatot váltottak ki az ellenzékből. Sören Pellmann baloldali politikus aggodalmának adott hangot: "Az a tény, hogy az Ukrajnának szállított fegyverekre most már nincsenek hatótávolsági korlátozások, sajnos nem változtat a háború menetén, hanem további eszkalációhoz vezethet". Sahra Wagenknecht, a BSW vezetője szintén azt kifogásolta, hogy ez "végső soron Németországba is áthozhatja a háborút". Az ellenzéki politikusasszonynak ebben igaza van, hiszen, ha egy német „Taurus” típusú rakétával csapást mérnek az Ukránok Moszkvára vagy más orosz városra, az a Kreml szerint hadviselő féllé teheti Németországot. Arról nem is beszélve, hogy a válaszcsapás igen kemény lesz az oroszok részéről. Egy nukleáris csapás rémképe újra itt lebeghet felettünk.
„Ukrajna nyugati támogatóinak bejelentett döntése, hogy feloldják a Kijev nagy hatótávolságú fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat, ellentétes Oroszországnak a konfliktus békés rendezésére irányuló erőfeszítéseivel” – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn. Peszkov ezt Friedrich Merz német kancellár megjegyzéseire reagálva mondta, aki szerint Ukrajnára már nem vonatkoznak a nyugatról szállított fegyverek hatótávolsági korlátozásai.
A britek, a franciák és a németek láthatóan mindent megtesznek azért, hogy a háborús konfliktust elhúzzák és eszkalálják. Mindhárom ország vezetése folyamatosan arról beszél, hogy Oroszország nem fog megállni Ukrajnánál, hanem le akarja rohanni Lengyelországot és Németországot. A Kreml többször kijelentette, hogy nem akar támadást indítani egy NATO ország ellen sem, sőt még Ukrajna elfoglalása sem szerepel a tervek között.
Németország katonai vezetése is erősíti azt a narratívát, hogy 2029-ig fel kell készülniük egy közvetlen konfrontációra Oroszországgal és addigra ütőképes, megnövelt hadseregre lesz szüksége az országnak. Friedrich Merz el akarja érni, hogy a GDP 5 százalékát fordítsák a hadiipar és a Bundeswehr fejlesztésére.
Láthatóan Németország ott folytatja, ahol 1945-ben befejezte és egy újabb világégést akar kiprovokálni.