A válság a dolgozni akaró diákokat sem kíméli

Sok az eszkimó, kevés a fóka - nagyjából így lehetne jellemezni a diákmunka-piacot, a gazdasági válság miatt ugyanis kevesebb a zsebpénz, így többeknek kell dolgoznia, munkahelyből pedig szintén a krízis miatt ugyancsak kevesebb van. A legjellemzőbb állások a gyorséttermi, szórólaposztó és árufeltöltő munkák, a Sziget-fesztivál teljes büdzséjéhez pedig jó eséllyel kevés egy hónapnyi diákmunka.

"A barátaim telefonos központban vállaltak munkát, de nem kapták meg a fizetésüket, csak hitegették őket. Már otthagyták a céget, de hiába is próbálkoznak, azóta sem látták a pénzüket" - mondta az [origo]-nak egy munkát kereső diák. Egyik sorstársa azt mondta, hogy ahová ő szeretett volna menni ott csak olyanokat kerestek, akik év közben, részmunkaidőben is vállalják a munkát, de ezt ő nem tudná "suli mellett" csinálni, így kiesett a jelöltek közül.

A nyári munkára hajtó fiatalok közül különösen azok vannak nehéz helyzetben, akik idén vállalnak életükben először munkát, vagyis sem képesítésük, sem tapasztalatuk nincs, ez pedig különösen sebezhetővé teszi őket a munkaadókkal szemben. A fő nehézséget ezen kívül az okozza, hogy a gazdasági válság miatt csökkent a diákok számára elérhető állások száma, és továbbra is keringenek rémhírek agyonhajszolt, feketén foglalkoztatott diákokról, akiknek nem, vagy csak részben fizették ki a bérüket

Érződik a válság

"A korábbi évekhez hasonlóan idén is nőtt a nyári munkára jelentkező diákok száma az egy évvel ezelőttihez képest. Azonban míg néhány éve még jellemzően a nyaralás árát próbálták meg ilyen módon fedezni a fiatalok, addig idén már egyesek számára a létszínvonal megőrzése miatt lett fontos a nyári munka" - mondta el tapasztalatait Marosi Zoltán, a Meló-Diák és az Universitas Iskolaszövetkezet vállalkozási igazgatója, aki úgy érzékeli, hogy azok, akiknek a szüleit a gazdasági válság nehéz helyzetbe sodorta, kénytelenek maguk megkeresni a zsebpénzüket, ruhára, mozira valót.

Csakhogy nem olyan egyszerű munkát találni Marosi szerint, mivel a munkalehetőségek száma jelentősen visszaesett. Különösen vidéken nehéz a helyzet, ahol például a nagyvállalatok bezárása a kisebb beszállítókat is lehetetlen helyzetbe hozta, így egyes helyeken 30-40 százalékkal esett vissza a munkahely-kínálat. Budapesten azért jobbak a lehetőségek, ám így is előfordul, hogy tízszeres a jelentkezés egy-egy meghirdetett időszakos állásra. A legjellemzőbb állások még mindig a gyorséttermi, szórólaposztó és árufeltöltő munkák, de sok kisebb cég keres adatrögzítő, adminisztratív munkatársat vagy éppen pénztárost.

Munkalehetőség és munkavágy

Ráadásul a szezonalitás sem kedvez a diákoknak. "Sokan azt hiszik, hogy nyáron felpörög a diákmunkák piaca, ám ez nem igaz" - szembesített a tényekkel Hrehuss Pál, a Student Iskolaszövetkezet igazgatója. A megrendelők elmennek nyaralni, alacsony a gazdasági aktivitás, ezeket a munkákat pedig általában állandó - tehát év közben is dolgozó - diákok végzik.

Jellemzően egy-két szórólapozás, beugró munka, helyettesítés fordul ilyenkor elő. Hrehuss tapasztalatai szerint ugyanakkor a diákok munkavágya fordítva működik. A vizsgaidőszak után, június közepén megugrik és tart egészen augusztus közepéig, vagyis pont akkor cseng le, amikor a megrendelők visszaszivárognak a nyaralásból és újabb munkalehetőségekkel árasztják el a piacot.

Az iskolaszövetkezetektől tartanak

"Én szerencsére egy ismerősön keresztül kaptam munkát egy kávézóban, de persze feketén" - mondta egy gimnáziumot most befejező lány az [origo]-nak, aki láthatóan büszke volt, hogy egyáltalán sikerült valamit találnia. De a diákok körében keringenek rémhírek 10-12 órás munkanapokról, irodai állás helyett kemény fizikai munkáról és munkahelyi balesetekről is, melyekben a cég nem ismerte el a felelősségét.

Biztonsági szempontból jó megoldást jelenthetnek az iskolaszövetkezetek. Ezek az irodák diákmunkaerő közvetítéssel foglalkoznak, a diákigazolvánnyal rendelkező nappali tagozatos fiatalok a szövetkezet kínálatából válogathatnak az állások között. A rendszer nagy előnye, hogy a diák a szövetkezettel áll szerződésben, vagyis a valódi főnöke a témavezetője és a fizetését is a szövetkezet utalja át, vagyis nem kell attól tartania, hogy kifizetik-e vagy sem. Hátránya viszont, hogy - legalábbis a diákok véleménye szerint - a szövetkezetek "lehúzzák őket", vagyis jóval alacsonyabb órabért kapnak, mintha maguk találnának állást.

A Szigethez kevés egy hónap diákmunka

"Nagyjából nettó 500 forint körül alakul az órabér, persze a szakképesítést, nyelvtudást igénylő munkák esetében ennél több is lehet" - mondta Marosi. Az eltérések nemcsak a munka jellegétől, hanem a földrajzi fekvéstől is függenek, mivel a fővárosban jellemzően sokkal magasabb béreket kínálnak a cégek, mint vidéken, azaz az 500 forintos átlagba beletartozik néhány 700 forintos fővárosi és 350-400 forint órabérű vidéki munka is.

Ezek ugyan bruttó bérek, ám ez a diák munkavállalók esetében szinte forintra megegyezik a nettóval, mivel járulékokat a nappali tagozatos hallgatóknak nem kell fizetniük, a jövedelem pedig a minimálbér határáig, 73 500 forintig gyakorlatilag szja-mentes.

A 176 munkaórás júliust figyelembe véve egy hónap alatt 88 ezer forint fizetésre számíthat egy teljes munkaidőben dolgozó diák, ami igencsak kevés, mondjuk a nagyjából egy hónap múlva induló Sziget-fesztivál ottalvós bérletéhez képest, amely az öt plusz két napos fesztiválra 54 ezer forintba kerül - természetesen a fogyasztás nélkül.