Januártól vékonyabb borítékot kapnak a bankárok

Vágólapra másolva!
Az európai uniós banki vezetők a jövő év elejétől bónuszuk mindössze harmadát kaphatják meg azonnal, a többit csak három év elteltével, a pénz pedig csak akkor jár, ha nem csak rövid távon sikeres a pénzintézet. A kérdéssel foglalkozó magyar európai parlamenti képviselő szerint muszáj volt kitörni a spekulációs spirálból, az [origo]-nak nyilatkozó bankárok szerint pedig csökkenhet a hatékonyság és sérülnek a jogaik.
Vágólapra másolva!

Hallottunk róla, és egyáltalán nem örülünk, igaz, hivatalos tájékoztatást még nem kaptunk - így kommentálta az [origo]-nak két banki középvezető a bónuszkifizetések korlátozásával kapcsolatos szerdai uniós döntést.

Az Európai Parlament (EP) július 7-én fogadta el a bankok bónuszfizetési gyakorlatát szigorító határozatát, ami minden tagállamban érvényes lesz, de még át kell ültetni a nemzeti jogrendekbe. A várhatóan 2011 elejétől hatályba lépő szabályozás szerint az adott évre szóló prémium és juttatás maximum 30 százalékát fizethetnék ki készpénzben a bankok vezetői munkatársaiknak, miközben a bónusz 40-60 százalékát csak három év elteltével folyósíthatnák.

Tartalék és motiváltság

A késleltetés azt a célt szolgálja, hogy amennyiben a bankot veszteségek érnék az ügyletei révén, úgy azt, vagy annak egy részét a visszatartott juttatásokból képzett tartalékból fedezzék. Ezzel lényegében felelőssé tennék a banki vezető munkatársakat az eredményes munkáért, illetve negatív következményei lennének, amennyiben a bank működése veszteséget hoz.

"Valóban szokatlannak tűnhet, hogy az unió magántulajdonban lévő pénzintézetekre hoz kötelező érvényű szabályozást, de az intézkedés egyértelműen a válság gyermeke" - reagált az [origo] felvetésére Győri Enikő fideszes európai parlamenti képviselő, a kérdés szakértője, az ezzel foglalkozó bizotsság tagja.

Győri szerint az EP-határozat legfőbb célja volt, hogy csökkentsék a bankok magas kockázatvállalási étvágyát. "Végre ki kellett lépni abból a spekulációs spirálból, ami sok esetben az egyre nagyobb és nagyobb bevételhez kötött bónuszokon keresztül felelőtlen pénzkihelyezésbe hajszolta a banki vezetőket" - mondta a képviselő, aki szerint a túlzott magánkockázat-vállalást kényszerűen követte az állami mentőöv igénylése, majd nyújtása. "Na, ennek kellett véget vetni igen határozottan" - összegezte az Európai Parlament döntésének motivációját Győri Enikő.

A motiváltságot féltik

Az [origo] által megkérdezett mindkét bankár úgy látja, hogy az új szabályozás ronthatja a hatékonyságot, mert kevésbé lesznek motiváltak az alkalmazottak. Egyikük felhívta a figyelmet arra, hogy az emberek általában csak a vezetők tíz- vagy százmilliós bónuszaival foglalkoznak, miközben a teljes banki rendszerben szinte mindenkinek van bónusza, az informatikustól a fiókban dolgozó ügyintézőn át a vezetőkig, de a beosztottak esetében ez jellemzően cska pár százezer, legfeljebb egymillió forint körüli összeg.

A bankokban dolgozóknál a fizetés jelentős részét képezi a bónusz: annál nagyobb a prémium, minél jelentősebb kockázatot vállalhat a dolgozó és minél komolyabban befolyásolja az adott terület a profittermelő képességet. Az egyik nagy lakossági banknál például van olyan fiókban dolgozó beosztott munkatárs, aki az eladott banki konstrukciókért kapott bónuszával együtt többet keres, mint egy középvezető - pedig a ranglétrán ez utóbbi van feljebb.

Az uniós döntést kritizáló banki szakemberek szerint különösen problematikus, hogy az alacsonyabb beosztású alkalmazottakra is vonatkozik, náluk ugyanis nagyon fontos kiegészítés a bónusz. "Ők nem Porschét vesznek belőle, hanem mondjuk karácsonyfa alá ajándékot" - mondta a neve elhallgatását kérő bankár, aki szerint a munkavállalói jogokat is sértheti, hogy csak évek múlva kapja meg a bónuszát az adott alkalmazott, amiért egyébként megdolgozott és elérte a kitűzött célokat. Ráadásul nem lehet tudni, hogy, ha elmegy a cégtől, mi lesz a pénz sorsa.

Sárközy már meglépte

Az EP határozata célzottan a banki felső és középvezetőkre vonatkozik majd, de hogy pontosan kikre, azt nyilván az érintett pénzintézetek szabályozzák majd részletesen.

Az Európai Parlament által elfogadott határozat amúgy szinte szóról-szóra megegyezik azzal a szabályozással, amit Nicolas Sarkozy francia államfőnek sikerült lenyomnia a francia bankárok torkán tavaly augusztusban. Franciaországban is azt vezették be ugyanis, hogy a bónuszokat három évre elnyújtva, bizonyos feltételek mellett fizethetik ki a bankok (erről itt olvashat részletesen).

Győri Enikő a szabályok betartatásával kapcsolatban annyit mondott az [origo]-nak, hogy az ellenőrzés alapvetően a nemzeti pénzügyi felügyeletek dolga lesz, de a felálló európai felügyelet is a bankok "körmére fog nézni".

Magyarországon eddig nem volt téma

A bankárfizetések valamilyen korlátozása Nyugat-Európában már a válság kirobbanása, azaz csaknem két éve téma, de Magyaroszágon eddig nem volt hajlandóság sem a bankokban, sem pedig a kormányzatban ilyen jellegű lépésekre.

A tavaly július közepén tartott magyar bankcsúcson nem is volt szó a bankárok fizetéséről és juttatásairól, hangsúlyosan csak az egyoldalú szerződésmódosítások kerültek szóba - sokak szerint ez utóbbi témával kapcsolatban sem sikerült áttörést elérni, a miniszterelnök és a bankok képviselői ugyanis csak abban állapodtak meg, hogy "ha egy mód van rá" a pénzintézetek két hónapig nem módosítják egyoldalúan a banki termékekre vonatkozó szerződéseket.