Call centerek adhatnának munkát több ezer főnek

A Humán Erőforrás Alapítvány elnöke szerint a telefonos ügyfélszolgálatokon is több ezer munkahely teremthető a szabályozási környezet kialakításával, például az adók és járulékok csökkentésével. A Széchenyi-terv nem említi a call centereket, csak a szolgálatatásokat általában.

Az ügyfélkiszolgálásban - beleértve a nagyvállalatok telefonos ügyfélszolgálati központjait (call centereit) is - komoly munkahelyteremtő potenciál van, jelenleg Magyarországon több mint 150 000 embert - egyharmaduk call centeres - foglalkoztatnak ebben a szektorban, és ez 10 százalékkal nőhet a következő évben - mondta Tóth Éva Mária, a Humán Erőforrás Alapítvány elnöke csütörtökön.

A sajtóbeszélgetésen ismertette, hogy 28 ezren dolgoznak nemzetközi szolgáltató központokban, tavaly több mint ezerrel nőtt az itt foglalkoztatottak létszáma.

Tóth Mária Éva hangsúlyozta, hogy az iparágban foglalkoztatottak száma a válság ellenére is nőtt Magyarországon, főként a bankok, kintlévőség-kezelő cégek, illetve a közműszektor bővítette ügyfélszolgálati kapacitásait.

Lakatos Zsolt,a Teleperformance - az egyik nemzetközi call-center szolgáltató - magyarországi vezérigazgatója szerint a kormánynak is segíteni kellene az iparág versenyképességének növelésében. Itt az adópolitika, a munkát terhelő adók, valamint a képzés játszik kulcsszerepet, a vállalati programok pedig abban tudnak segíteni, hogy a munkavállalók is vonzónak találják a szakmát - mondta.

Kiemelte: Magyarországnak versenyelőnye van a közép-kelet-európai régióban képzettség tekintetében, amit ki is tud használni, mivel a nagyobb cégek inkább az esetleg drágább, de megfelelően szakképzett munkaerőt biztosító országokba szervezik ki ügyfélkapcsolati központjaikat.

Európában, a Közel-Keleten és Afrikában összesen körülbelül 300 000 cégektől kiszervezett ügyfélszolgálatos munkahely van jelenleg, és a következő években ez 10 százalékkal nőhet - mondta Lakatos Zsolt.

A vezérigazgató szerint Magyarországnak abban van lehetősége a versenyben, hogy az európai nyelveket egyszerre ragadja meg, vagyis európai soknyelvű ügyfélkapcsolati központok jöjjenek létre.

A Humán Erőforrás Alapítvány az utóbbi években az ügyfélkapcsolati szakképzési rendszer kidolgozásán, valamint azon munkálkodott, hogy hogyan lehet bevonni a megváltozott munkaképességűeket az üzleti szolgáltató szektor munkavállalói közé - mondta Tóth Éva Mária.

Az Országos Képzési Jegyzékben már négy, ügyfélszolgálathoz kapcsolódó szakma szerepel, 2003 óta ezeken a területeken már több mint ezren végeztek. Ezenkívül tavaly akkreditálták a posztgraduális másoddiplomás képzést ügyfélkapcsolati szakközgazdász és szakértő területen, a felnőttképzésben pedig 2007 óta 300-an végeztek call center vezetői és felügyelői szakirányon. Hozzáfűzte: sokszor nincs elég jelentkező a képzésre, mert sok előítélet van a szakmával szemben, pedig a válság ellenére is szinten maradt a kínált állások száma.

A fizetésekről elmondta: azok nyelvtudástól függően szóródnak, Budapesten és környékén, valamint a nagyvárosokban a magyar nyelvű szolgáltatásnál 10-20 százalékkal haladja meg a minimálbért a fizetés, az idegen nyelven végzett munkánál pedig 280-300 000 forint bruttó alapbér.

A foglalkoztatás javítását az Új Széchenyi Terv is megcélozza, a vitaanyag ugyanakkor nem tartalmazza nevesítve a call centereket, mint nagy mennyiségű munkahely-teremtő lehetőséget.

A Széchenyi-terv az építőiparban, a turizmusban és a mezőgazdaságban helyezné el a képzetlen munkanélkülieket, míg a képzettek számára a kreatív iparágak, valamint a szolgáltatások jelenthetnek új munkahelyeket.