[origo] címlap24 órakomment.huvidea[freemail]iWiW

[origo] állás

álláskeresés bér-fizetés külföldi munkavállalás munkajog tippek-tanácsok Top 10 állás Hirdetésfeladás Gazdaság állásexpo
MagyarországNémetországállástippek-tanácsok

Bossing: amikor a főnök kifúrja a beosztottjait

2011.06.16., 18:34|Utolsó módosítás:2011. 06. 16., 19:13|

A munkahelyi "lelki terror" szinte minden cégnél jelen van. Ennek egyik válfaja, ha maga a vezető próbálja kikészíteni a beosztottat. Németországban bossingnak hívják e jelenséget, amelyet saját bőrén tapasztalt egy negyvenes éveiben járó budapesti hölgy. Története megmutatja, miként lehet egy alkalmazottat elszigetelni, felmondásra kényszeríteni. Milyen módszerekkel dolgozik az ilyen főnök, és mit tehet az áldozat?

Anikó hat és fél éven át dolgozott kontrollerként egy multinacionális cég budapesti ügyféltámogató központjában (angol nevén shared service centerben). Ebből öt éven át elégedett volt munkájával és munkaadójával. "A gondok tavaly év elején kezdődtek, amikor új menedzsment érkezett. Először közölték, idén nem jár 13. havi fizetés mindenkinek, így nekem se, amin nagyon elcsodálkoztam, mivel pár hónapja még teljesen meg voltak elégedve a munkámmal" - mondja Anikó, aki kéri, teljes nevét bizalmasan kezeljük.

Minden hibát írásban dokumentáltak

Aztán néhány hónapig semmi sem történt vele. Majd tavaly augusztusban, nyári szabadsága előtt Anikót behívta a főnöke, aki azt mondta, nagyon nincsenek megelégedve a munkájával, az utóbbi hat hónapban átlagon alul teljesít. Felajánlották neki, vagy közös megegyezéssel felmond, vagy kap még egy esélyt, de szigorú ellenőrzés alatt dolgozik tovább.  "Teljesen kiakadtam. Nem voltam rá felkészülve, hogy ezt kapom a cégtől, hat év kemény munka után. Meg akartam tartani a munkahelyemet" - emlékszik. Később rakták össze kollégáival, hogy a cég szándéka pályakezdőkre lecserélni a kollektívát alacsonyabb bérért és ezzel együtt a 35-40 év közöttieket eltávolítani.


A pszichológiai hadviselés ezután kezdődött. "Minden egyes munkában elkövetett hibámról e-mailben írásbeli figyelmeztetést kaptam. Apróságokról volt szó, amit korábban szóban beszéltünk meg. A másik újdonság: zárás idején napközben odajött a főnököm, és rajtaütésszerűen ellenőrzött. Régebben csak a végeredmény számított - és egyébként is ez a lényeg -, de a vezetés minden pillanatban hibát keresett a munkámban" - panaszolja Anikó. A vezetői hozzáállás a kollegiális kapcsolataira is rányomta bélyegét. Leginkább az fájt neki, amikor munkatársai előtt szégyenítették meg. "Volt olyan kolléga, aki nem mert beszédbe elegyedni velem az irodában, látva a vezetők személyem iránti negatív hozzáállását."

A bossing módszerei
A vezető...
- teljesíthetetlen feladatokat ad a beosztottnak,
- minden apró hibát durva, megalázó módon felró,
- nevetségessé teszi az áldozatot a csapat előtt,
- elvon felelősségi köröket, amit a dolgozó lefokozásként él meg,
- a csapatot a dolgozó ellen fordítja.


A kollégák is elfordultak tőle

Anikóban nőtt a feszültség, gyomorgörccsel járt be dolgozni, kálváriája azonban még nem ért véget. A dokumentált hibákra hivatkozva főnökei közölték, hetente egyszer közösen elemzik az eredményeket. "Idegileg kikészültem, ráadásul a kollégák szabadságai miatt hetekig két-három ember helyett kellett dolgoznom. Mindent megtettem, amire kértek, igyekeztem együttműködni. A megbeszélések jegyzőkönyvét a munkaadó szája íze szerint írta meg egy HR-es kolléga, akinek kizárólag ez volt a feladatköre. Belekerültek olyan megjegyzések, hogy én nem megfelelő hangnemben beszéltem a vezetőimmel" - panaszolja Anikó.

Nem tudott állásinterjúra járni

Megpróbált váltani, több helyre elküldte önéletrajzát, interjúra is hívták, ám munkaidőben nem tudott elmenni. Amikor megkapta a második írásbeli figyelmeztetést, rájött, bármit is tesz, ezen a döntésen nem fognak változtatni; meg kellett szabadulniuk tőle, és ezt közös megegyezéssel vagy munkavállalói felmondással kell elérniük. Anikó elment orvoshoz, aki  kiírta táppénzre. "Már a betegszabadságom elején - egy hét után - felvettek a helyemre egy új munkatársat, letiltották a belépőkártyámat, és az egész táppénz ideje alatt meg sem kérdezték, mi bajom" - panaszolja. Anikó a táppénz leteltével visszatért munkahelyére, de nem sokáig maradt. Szerencséjére új munkahelyet talált, így véget ért számára a rémálom.

Mit mond a munkapszichológus?

"Sajnos nem egyedi jelenség a 40 éves korosztály huszonévesekre cserélése" - reagál a hölgy történetére dr. Kiss István tanácsadó szakpszichológus. Hozzáteszi, vezetői fúrás esetén az alkalmazottnak kevés esélye a sikerre. "Nincs az a munkahelyi vezető, aki ne lenne képes hibát találni a dolgozó munkájában, ha nagyon akar. Az áldozattól pedig aránytalanul nagy erőfeszítést igényel ellenséges közegben szoros kontroll alatt dolgozni. Egy idő után elkerülhetetlenek a hibák, így a távozás csak idő kérdése"- jegyzi meg a pszichológus. "Nem elhanyagolható az egészségügyi kockázat sem: a pszichés túlterhelés testi következménye lehet a keringési és a gyomorpanasz, a lelkié a kiégés, a depresszió. "

A pszichológus tanácsa: ha csak a leghalványabb jelét érezzük, hogy a vezető ki akar tenni a cégtől, kezdjünk el azonnal alternatívák után kutatni. Mindeközben harcoljunk a jogainkért, ne mondjunk le önként egy "közös megegyezéses" felmondással a végkielégítésről, bár az nyilvánvaló, hogy ellenséges légkörben hosszú időt nem tölthetünk a cégnél. Lélektanilag túl drága árat fizetnénk érte. "Ahhoz, hogy ilyen helyzetekben gyorsan váltani tudjunk, folyamatosan tájékozódjunk a lehetőségekről, képezzük magunkat a területünkön. Esetleg mérlegeljük, milyen pozíciókban, rokon szakmákban érezhetnénk magunkat jól."

Kik fúrják ki kollégáikat? Százalék
Csak a felettes  38,2
A felettes és a kolléga együtt 12,8
Csak az egyik kolléga  22,3
Több kolléga egyszerre  20,1
Csak beosztottak  2,3
Nem tudja / nincs válasz 4,2
Forrás: a német Bundesanstalt für Arbeitsschutz und Arbeitsmedizin 2009-es felmérése

Nem magyar sajátosság


A főnöki fúrás nem magyar sajátosság. A német munkabiztonsági hatóság (BAUA) két évvel ezelőtt készített felmérése szerint a munkahelyi pszichoterrorért az esetek 38 százalékban a főnökök felelősek. Hogy ki hajlamos erre? "Az a vezető, aki szakmailag vagy menedzseri készségekben a beosztottnál gyengébbnek érzi magát, önbizalomhiánnyal, személyiségzavarral küzd" - mondja Dieter Zapf frankfurti pszichológus, mobbing-kutató. Az erős, határozott, magabiztos vezetők ezzel szemben kisebb valószínűséggel terrorizálják csapatukat. A német pszichológus még kiemeli, előfordulhat akkor is, ha a cég meg akar szabadulni egy alkalmazottjától, ám nem munkaadói felmondással. Egyébként ez rajzolódik ki Anikó példájából.

Érdekesség hogy a német kutatások azt mutatják, a fúrás elkövetői többnyire nem a topmenedzsment, hanem inkább a közép- és az alsóbb szintű vezetők. Ha a vállalat szekere fut, akkor fel sem tűnik a felsővezetőknek és nem is vizsgálódnak, legfeljebb nagy fluktuáció esetén.

Karácsony Zoltán

Töltse fel önéletrajzát!
Feltöltött önéletrajzával könnyen és gyorsan pályázhat állásokra. Ráadásul, a munkaadók naponta keresnek az önéletrajzok között, hogy megtalálják a megfelelő jelölteket állásajánlataikhoz.
Önéletrajz feltöltés »
Töltse fel önéletrajzát!
Feltöltött önéletrajzával könnyen és gyorsan pályázhat állásokra. Ráadásul, a munkaadók naponta keresnek az önéletrajzok között, hogy megtalálják a megfelelő jelölteket állásajánlataikhoz.
Önéletrajz feltöltés »