Svájci munkavállalás: könnyebb, de nem sokkal

Szeptember 25-én Svájcban népszavazást tartottak arról, hogy az ország kiterjessze-e a munkaerő szabad mozgásáról szóló, az EU-val kötött kétoldalú szerződést a tíz új tagország - így Magyarország - polgáraira is. 53,8 százalékos részvétel mellett a szavazók 56 százaléka igent mondott a kérdésre, így januártól ugyanolyan feltételekkel vállalhatunk munkát az alpesi országban mint például a portugálok. Ám nekik sem egyszerű...

Svájc nem tagja az Európai Uniónak, az EU-val viszonyát kétoldalú szerződésekben szabályozza és nagyon védi munkaerőpiacát. A személyek szabad mozgásáról szóló szerződés 2002. június elsején lépett hatályba. Lényege: az EU15 tagállamainak polgárai előtt fokozatosan, tizenkét éves átmeneti időszakban nyílik meg korlátozások nélkül a svájci munkaerőpiac.

Kvótával és bérfigyeléssel őrködnek a renden

A probléma abból adódott, hogy a tíz új tagország belépésével a svájciaknak az új tagok polgárait is ugyanolyan megítélés alá kellett helyezni mint a régieket. Ha a népszavazás a nemek többségét hozta volna, az EU felmondhatta volna egyoldalúan a bilaterális szerződéseket, ami jelentős problémákat okozott volna az alpesi gazdaságnak.

Svájc ettől függetlenül továbbra is védi munkaerőpiacát, melynek eszközei a kontingensek, a munkabérek figyelése, ellenőrzése az új EU-tagországokból érkezőkkel szemben.

2011-ig kvótát kapnak a keleti EU-tagok

Az igenek többsége csupán azt jelenti, a magyar munkavállalók a többi EU-s álláskeresővel azonos elbírálás alá esnek, és külön kvótát hoznak létre részükre. A Svájci Migrációs Hivatal tájékoztatása szerint az új EU-tagok munkavállalói közül az átmeneti időszakban fokozatosan emelik a kvótát és az ötödik átmeneti év végére legfeljebb 3000 öt évre szóló és 29.000 egy éves munkavállalási engedélyt adhatnak ki.
A kvótás alkalmazás a régi EU-tagországok munkavállalóira is érvényes, más számokkal. A magyarok munkavállalását a tervek szerint 2011-ig szabályozzák kontingensek, majd egy 2014-ig tartó kísérleti időszak után válhat teljesen szabaddá a munkavállalás. Nehezíti a helyzetet, hogy a szabályozás lehetőséget ad 2009-ben egy népszavazásra a szabad munkavállalási egyezmény folytatásáról.

Szigorúan ellenőrzött munkaszerződések

Az munkavállalás emellett szigorú ellenőrzéshez is kötött. A svájci hatóságok megvizsgálják a megkötött munkaszerződésben szereplő munka és bérezési feltételeket. Mindezt azért teszik, nehogy a keletiek lenyomják a svájci kereseteket. Csak akkor engedélyezik az alkalmazást, ha a szakmában és a régióban fizetett béreknek, óradíjnak megfelel a szerződésben szereplő összeg.

Összefoglalva: a jövő év elejétől valamivel könnyebb lesz a magyar munkaerőnek Svájcba jutni, hiszen kvótát kaptunk, ám még sok adminisztratív gát védi az alpesieket és gátolja a keletiek érkezését. A svájcinál továbbra is sokkal könnyebb az Egyesült Királyságba vagy Írországba kijutni. Svájcban akkor van esélyünk, ha nem találnak az adott munkára alkalmas svájci pályázót.

Mérnök, informatikus, vendéglátós, mezőgazdasági idénymunkások

A svájciak részleges nyitását nem nagylelkűség vagy szociális érzékenység motiválta, hanem gazdasági racionalitás, egyrészt az Európai Unió irányába másrészt a munkaerő-hiány enyhítésére. A népszavazás után a gazdasági szervezetek képviselői szinte egy emberként lélegeztek fel, különösen a gépipari és a vendéglátóipari szakmai szövetség vezetői. Gépész-, villamosmérnökből, informatikusból, vendéglátóipari munkásból ugyanis nagy a hiány.

A svájci nemzeti statisztikai hivatal üres álláshelyekről közzétett felmérése szerint az említett területek mellett még a pénzügyi-hitelezési és a kereskedelmi területen nőtt az utóbbi két évben az üres pozíciók száma. Emellett mezőgazdasági idénymunkára és kórházi ápolói munkára szintén van igény a gazdák, kórházak részéről.

A jobpilot.ch oldalon található közel négyezer álláshirdetés is megerősíti a hivatal statisztikáját, ugyanis sok mérnöki, informatikai, könyvelői, pénzügyi tanácsadói pozíció található. Az üres álláshelyek száma a statisztikai hivatal augusztusi adatai szerint a következő régiókban nőtt a leginkább: Közép-Svájc (Luzern, Schwyz, Uri, Obwalden, Zug kantonok) Zürich, és Észak-Nyugat Svájc (Bázel, Aargau kantonok).