Állásbörze után: trendek, keresett területek

Szerdán és csütörtökön tartották az ország egyik legnagyobb állásbörzéjét, melyen 121 vállalat és mintegy ötezer érdeklődő vett részt. A legtöbb standot a programozók, a villamos- és gépészmérnökök kereshették fel, nekik szóltak ugyanis javarészt az ajánlatok. A cégek egyre inkább PR-eseményt is látnak a rendezvényben, igyekeznek különféle látványelemekkel kitűnni. Az állásbörze tapasztalatait foglaljuk össze.

A standok között sétálva és az érdeklődőkkel beszélve szembetűnő volt, egyre többen tájékozódnak a rendezvény előtt a börze honlapjáról és nem csak úgy "beesnek", hanem már célzottan keresik fel a standokat.

A végzősök tizenöt százalék helyezkedik el állásbörze útján

Az álláskeresők pedig a legszélesebb palettáját adták a magyar álláspiacnak. Érdekes, hogy elsősorban már végzettek jöttek, akik állásváltoztatáson gondolkodnak, vagy a diplomázás utáni hosszú nyári szünet után még nem tudtak elhelyezkedni.
A szervezők szerint az utolsó évesek később eszmélnek, ők nagyobb számban inkább tavasszal jönnek el.
Egy műegyetemi felmérés szerint a Műegyetemen végzett hallgatók 14-15 százaléka talál az állásfórumon keresztül, 22-23 százalék pedig az egyetemi kapcsolatok segítségével munkalehetőséget.

Keresett szakma a programozó, a villamos- és gépészmérnök

A Műegyetem őszi állásbörzéje sztárszakmái a programozó, a villamos- és a gépészmérnök volt. Több cég is panaszkodott, szakemberhiánnyal küzd, tucatnyi, angolul jól beszélő Java, és C++ programozót fel tudna venni, ám, nincs ennyi megfelelő képzettségű fiatal a piacon, ami bírálat is a hazai oktatási rendszernek.

Egy informatikai HR-szakember például megjegyezte, felhígult a hazai informatikai képzés. Néhány jó nevű iskola kivételével soknál a végzettek szintje nem üti meg az elvártat.
Informatikában a toborzási idő is felgyorsult. Az önéletrajz leadása után akár egy héttel munkaszerződést kínálnak, ugyanis a piaci verseny nem teszi lehetővé a lassú döntéseket.

Már a standnál is angolul beszéltek

Az informatika mellett a közgazdasági területen kínálkozott sok álláslehetőség. Sok vállalat Magyarországra telepítette könyvelői, adminisztratív központját, ezért a főiskolai könyvelői végzettségűek jó angoltudással a programozókhoz hasonlóan könnyebb helyzetben vannak.
Bölcsész, jogi vagy társadalomtudományi diplomásokat azonban nem kerestek. A bölcsész látogatók HR állásokat céloztak meg, ám a HR-es képzés felfutása miatt ezekben a pozíciókban is szakirányú diplomát kérnek a munkaadók.

Az álláskeresők az angol fontosságát már a standhoz lépve tapasztalhatták: több multi cégnél angol anyanyelvűekkel lehetett társalogni. Igaz, magyar kollégák is voltak, ám a névtáblákból és a fellépésből ítélve a külföldiek voltak a befolyásosabbak. Mindez valószínűleg jelzésként és láthatatlan szondaként is szolgált.

Az utóbbi évek állásbörzéin egyre inkább megfigyelhető, hogy a cégek PR-eseményt is látnak a rendezvényben. Egy standnál ingyen kávét, máshol üdítőt vagy gyümölcsöt osztogattak. Emellett megjelentek mosóporok, fogkrémek, illatszerek is a gyártó cég standjainál.

Laza, segítőkész stílus a személyügyi marketing jegyében

A vállalatok -különösen a multik - képviselői ügyeltek arra, személyükkel is a legjobb képet sugározzák a pályázók felé. A személyügyi marketing szellemében mosolyogtak, végtelenül türelmesek voltak, lazán viselkedtek, egymással sokat viccelődtek. A laza, jó hangulatú csapat hatását próbálták továbbadni, ezzel is vonzóvá téve cégüket a látogatók előtt.
Emellett ebben az évben is voltak olyan kiállítók, akik konkrét állásajánlattal nem rendelkeztek, de ott akartak lenni a seregszemlén presztízs szempontból.

Az ősz másik nagy állásbörzéjét november 9-10-én rendezik a Budapesti Corvinus Egyetemen, közismert nevén "Közgázon".

Karácsony Zoltán