A fizikai dolgozók kevés bónuszt kapnak

A fizikai munkakörben dolgozók többségénél nincs akkora különbség az alapbér és a teljes készpénzjövedelem között, mint a szellemi munkát végzők esetében - derült ki a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. 2006-os kompenzációs adatbázisából.

Ennek az oka többnyire az, hogy a vállalatok nagy része ezekben a pozíciókban nem biztosít teljesítményfüggő javadalmazást, vagyis egyéni teljesítményen alapuló extra kifizetést, bónuszt. Így a mozgó bér legnagyobb hányadát a túlóráért kifizetett összegek, illetve az egyéb készpénzkifizetések (például veszélyességi pótlék, 13., 14. havi bér) teszik ki - fogalmazott a Világgazdaságnak Jókay Gábor, a Hewitt javadalmazási tanácsadás üzletágának a vezetője. A Hewitt egyébként - főleg a kiskereskedelmi és az FMCG-ágazatokban - közel húsz munkakört vizsgált.

Inkább túlórapénzből van többletjövedelem

Hogy a fizikai munkaerő keresetét a túlórapénz mértéke komolyan befolyásolja, a Központi Statisztikai Hivatal adatai is bizonyítják. Tavalyi felmérésük szerint Magyarországon az alkalmazottak 5,5 százaléka, 178 ezer fő túlórázott, közülük az egy főre eső heti túlórák száma 10,1 óra volt. A fizetett túlórák több mint fele három nemzetgazdasági ágba sűrűsödik: feldolgozóipar (32,6 százalék), építőipar (15,4 százalék), valamint szállítás, raktározás, posta és távközlés (7,7 százalék).