Nincs áttörés a nők álláspiaci helyzetében

Húsz százalékkal kevesebbet keresnek, felső vezetői posztokra ritkán jutnak el, alacsonyabb presztízsű munkát végeznek. Évek óta ezek a közhelyek jellemzik a nők munkaerőpiaci helyzetét. A Nemzetközi Nőnap apropóján a tavalyi statisztikákat böngészve, és a cégek vezetői posztjaira pillantást vetve megállapítható: nincs változás.

Vannak olyan területek a munka világában, amelyet nőuralom jellemez. A humánerőforrás - fejvadászat, toborzás, kiválasztás - területén a személyzeti tanácsadó irodák összetételét nézve kivételnek számít egy-egy férfi. A szakemberek ugyanakkor a kommunikáció, a PR és a logisztika világát is az egyre inkább elnőiesedő területek között tartják számon.

Adminisztráció: szinte 100 százalékos női jelenlét

A nemek aránya az adminisztráció és az asszisztencia területén közelít a 100 százalékhoz, míg az ügyfélkapcsolati területeken dolgozók legalább 70 százaléka a hölgyek köréből kerül ki. Az értékesítőként, üzletkötőként dolgozó nők száma is ugrásszerűen nőtt az elmúlt években: bár számos felsőfokú végzettségű nőnél az üzletkötői létforma inkább az előnytelen piaci helyzetből adódó kényszerpálya. A nők egyértelmű többségben vannak az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás területén is.

A nők maximum középvezetők lehetnek

A tapasztalatok azonban azt bizonyítják: az esetek döntő többségében a nők a vállalati szférában maximum középvezetői szintre juthatnak. A markáns "nőtöbblettel bíró" munkaterületek vezető pozícióit - oktatás, egészségügy, szépségipar- is rendre a férfiak foglalják el. A politikai életben, a felső vezetésben és a műszaki területeken lámpással kell keresni a hölgyeket, míg a bölcsésztársadalomban a nyelvi szakokat végzettek többsége a nők közül kerül ki.

30 -100 ezer forinttal kevesebb diplomások között

A hölgyek helyzete az anyagiak terén sem éppen mondható rózsásnak: az Állami Foglakoztatási Szolgálat legfrissebb, 2006-os bérstatisztikája szerint a hölgyek átlagosan bruttó 30-50 ezer, míg vezetői beosztásban akár 100 ezer forinttal is kevesebbet tudhatnak a borítékban férfi kollégáiknál. A rendelkezésre álló adatok alapján egy egyetemet, főiskolát végzett férfi 484 ezer, egy főiskolai diplomás 344 ezer forintot keres, míg a nők ugyanilyen végzettséggel 369, illetve 275 ezer forintot.

Pénzügyi terület 200 ezer mínusz

A középfokú végzettségűek között is hasonló a helyzet: a férfiak fizetése 174 500, míg a hölgyeké 147 800 forint. A női-férfi bérszakadék mélysége pénzügyi vonalon a legszembetűnőbb: a férfiak átlagosan bruttó 514 ezer, míg a nők csupán 290 ezer forintra számíthatnak. Igaz, ebben az is szerepet játszik, hogy a jobban fizető felső vezetői pozíciókba ritkán jut nő.

Üdítő színfolt a bérlistán a bányászat és építőipar területe: a nők itt bruttó 165 ezer, míg a férfiak 133 ezer forintot kerestek tavaly. Igaz ebben a szektorban a nők főként szellemi munkát végeznek, a férfiak fizikait és előbbit minden területen nemtől függetlenül jobban megfizetik.

Merészség kell a bértárgyaláson

A tényleges piaci értéknek megfelelő kereset kiharcolásának leghatékonyabb módja, ha a nők a bértárgyalásokon tudatosabban képviselik saját érdekeiket, meg merik nevezni a kívánt összeget. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű: rengeteg nő félénk, miközben eleve tabuként kezeli a kérdést, mondván a tradicionális családmodell alapján a több pénz előteremtése a férfiak feladata.
A kívánt bér kialkudása ennek ellenére sem lehetetlen: ám a sikerhez hatékony önmenedzselésre és alapos, előzetes piaci tájékozódásra is szükség van. A teljes képhez az is hozzátartozik: a legmagasabb vezetői pozíciókban nincs bérkülönbség, a probléma mindössze az: a nők igen ritkán jutnak el erre a szintre.

Takács Gabriella