Néhány fogással csökkenthető a munkahelyi stressz

A munkahelyi stressz hosszú távon tönkreteheti a dolgozók életét. Temérdek feladat, folyamatos koncentráció, vezetői visszajelzés hiánya, rossz időgazdálkodás. Mind-mind forrásai a munkahelyi feszültségnek. Ha teljesen nem is küzdhető le, néhány fogással csökkenthető.

A dolgozókat számos dolog teheti stresszessé a munkahelyen. Feszültek lehetnek attól, hogy túlterhelik őket, vagy hogy aránytalanul sok információt zúdítanak rájuk egyszerre. A munkafolyamatok átláthatatlansága szintén egy stresszforrás lehet, ahogy az is, ha ellentmondásos utasításokat kapnak. Az irreálisan magas követelmények, és a szoros határidők is megmérgezhetik mindennapjaikat.
Ugyancsak növeli a feszültséget a munkáról való visszajelzés hiánya. A kiállhatatlan munkatársak és a fizikai körülmények - például a folyton lefagyó számítógép - is hozzájárulhatnak a dolgozók negatív hangulatának kialakulásához. Bár ezek apróságnak tűnhetnek, mégis ha huzamosabb ideig fennállnak, akkor súlyosak lehetnek a következmények.

"A folyamatos stressz alatt álló alkalmazott először ingerlékennyé, fáradékonnyá válik, hatékonysága csökkeni kezd. Később étkezési- és alvászavarok léphetnek fel nála, vérnyomása megnő. A végső fázisban pedig kénytelen lesz komolyabb pszichés és fizikai betegségekkel - gyomorfekély, infarktus, depresszió - szembe nézni" - figyelmeztet Kiss István munkapszichológus. Igaz, az utolsó fázis kevesekkel esik meg, addigra a többség már nem dolgozik azon a munkahelyen.

A megfelelő időgazdálkodás elengedhetetlen

Szerencsére azonban mindez egy kis tudatossággal megelőzhető. "A határidők szorítása és a feladatok tornyosulása miatt idegeskedőknek a megfelelő időgazdálkodást célszerű elsajátítaniuk. Próbáljanak meg különbséget tenni a fontos, halaszthatatlan illetve az elnapolható feladatok között. Ha nem egyértelmű a sorrend, kérjenek segítséget vezetőjüktől" - tanácsolja a munkapszichológus.

A feladatok megfelelő beosztásával rengeteg feszültségtől szabadulhat meg a dolgozó. Ez azonban nem elegendő. "Érdemes elsajátítani különböző relaxációs technikákat is, elsősorban olyanokat, amelyek nemcsak otthon, de a munkahelyen is elvégezhetők. Ilyen például a Schultz-féle autogén tréning, amely során egyszerű, sablonszerű mondatokat kell ismételgetni, egy bizonyos testrészre vonatkozólag. Például: "A bal lában meleg, nehézzé vált". Így az ellazulás mély állapotra érhető el. Akinek ez a módszer nem válik ínyére, annak elegendő egy-egy feszültebb pillanatban felállni, majd végezni néhány vállkörzést, nyaknyújtást. Ettől azonnal jobban fogja érezni magát" - avatott be a szakember. "Néha lassítsa le magát a dolgozó, ne rohanjon folyton. A rohanás általában kapkodással jár, az pedig gyakran többet árt, mint használ" - tette hozzá.

Pihenőidő, ebéd a munkatársakkal

Kiss István szerint tanácsos emellett óránként legalább 5-10 perc pihenőt is tartani. Ez idő alatt ajánlott kikapcsolni az agyat, mással foglalkozni. Ezeket a szüneteket érdemes a munkatársakkal tölteni, vagy lemenni a büfébe és inni egy kávét, teát. Az ebédidő teljes kitöltése hasonlóképpen fontos. Semmiképp ne a monitor előtt, egy projekt megoldásán gondolkodva fogyassza el ebédjét. Inkább menjen el egy közeli étterembe, vagy üljön ki az ebédlőbe, és egye meg ott az ételt.

Aggodalmaskodás helyett megoldáskeresés

A stresszes dolgozóknak a fentiek mellett a gondolkodásmódon is változtatniuk kell. Egy problémás feladat esetén például nem kell rögtön a legrosszabbra gondolniuk. "Vizsgálják meg a helyzetet, majd gondolják végig, hogyan küzdhetnek meg vele. Ne aggodalmaskodjanak, hanem kezdjék el keresni a megoldást. Ha már elméletben sikerül a problémát, feladatot megoldani, akkor a gyakorlati megvalósítás már gyerekjáték lesz" - biztat a munkapszichológus.

Kérdés, hogy mit tegyünk akkor, ha nem a feladatok okozzák a problémát, hanem állandóan fecsegő, vitázó munkatársunk, vagy épp maga a vezető, aki nem mond se jót, se rosszat munkánk minőségéről.

A főnök sokat segíthet

"A munkahelyi konfliktusok kezelésére többféle "gyógymód" létezik. Először tanácsos a zavaró munkatárssal négyszemközt tisztázni a problémát. Ha ez nem segít, akkor viszont érdemes a közvetlen vezetőhöz fordulni. Így kell tenni abban az esetben is, ha úgy érzi: túlzottak az elvárások, amelyeket felé támasztanak. A visszajelzés elmaradása miatt is jobb a főnökhöz fordulni. Egy négyszemközti beszélgetésen mindezen problémák megoldhatók. Abban az esetben pedig, ha a vezető hajthatatlan, nem hajlandó kompromisszumot kötni, tanácsos megfontolni a váltást..." - tanácsolja Kiss István.

Minden második dolgozót érint

Hazánkban minden második munkavállaló magas munkahelyi stressznek van kitéve - mutat rá a Gordio Tanácsadó Csoport 2004-es felmérése, amely során 30 vállalat 1230 munkatársát kérdezték meg. A dolgozók többsége az időnyomás miatt érzi feszültnek magát, de a munka túlzott mennyisége és a munkavégzés fokozott tempója is gyakorta problémát jelent. Az emberi kapcsolatokból eredő stressz okaként a válaszadók nagy része a vezetők intézkedéseit és a vezetői támogatás elmaradását jelölték meg. A felmérésből kiderül továbbá, hogy a dolgozók 40 százaléka a munkahelyi zajtól és a nem megfelelő hőmérséklettől szenved.

Oroszi Babett