Felülvizsgálják a gyanús táppénzeseket

Megtakarítás várható az egészségbiztosítási alap táppénzkasszájában - mondta a Világgazdaságnak Bogdán Zsuzsanna. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője szerint abban, hogy a 106 milliárd forintos kasszából nyolc hónap alatt csak 65 milliárd forint fogyott el, szerepet játszottak az úgynevezett felülvéleményező orvosok is, akik a betegek állományban tartásának jogosságát vizsgálják.

A megtakarítás okai között szerepel a táppénzszabályok szigorítása, az aktív korú népesség fogyása, a minimálbéren foglalkoztatottak széles köre, a táppénzes esetek és a táppénzes napok számának a csökkenése. Szerepe van a takarékosságban a keresőképtelenséget ellenőrző 276 úgynevezett felülvéleményező orvosnak is, ők tavaly több mint 74 ezer alkalommal vizsgálták meg a betegek ebben az állományban tartásának a jogosságát, és 5,6 százalékukat nyilvánították keresőképessé. A munkáltatók kérésére további 1016 ellenőrzést végeztek olyan esetekben, amikor a foglalkoztatónak gyanús lett a látszólag egészséges dolgozó hosszas táppénzes állománya.

Szorongásos betegség: tíz hét táppénz után felülvizsgálat

Újabban előtérbe kerültek a különféle szorongásos betegségek, amelyeknél a keresőképtelenségi időt tíz hétben állapították meg az orvosok, ezt követően szükséges az addig folytatott terápia felülvéleményezése. Az ugyancsak gyakori lumbágónál a könnyű, közepes és nehéz munkát végzők táppénzes állományban tartását maximum 10, 21, illetve 49 napban állapították meg, ám itt is egyénileg döntenek a páciens sorsáról.
Jogosulatlanul csupán néhány esetben vettek föl táppénzt a betegek - mondta Bogdán Zsuzsanna, hozzátéve: vannak olyan ellenőrizhetetlen kórképek - derék-, fejfájás -, amelyekkel elhúzhatják a betegek az állomány idejét.