A jelenleg kialakult helyzet igazából senkinek sem jó - állapította meg Ladó Mária, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) illetékes főigazgatója. Az Európai Parlament képviselői nem engedtek a 48 órás munkahétből, az ennél hosszabb munkahét mellett kardoskodó Nagy-Britannia pedig ragaszkodott saját opt-outjához, vagyis ahhoz, hogy ha az EP követelését elfogadják, a döntés hatálya rá ne terjedjen ki.
Növelték volna a felső határt
A most elbukott direktívatervezet - a britek és az őket követő további 14 tagállam (például Németország) kívánsága szerint - lehetővé tette volna a tagországoknak, hogy akár 55-60 órás legyen, egyénileg megkötött munkaszerződések alapján. E téren több garanciát is be lehetett volna építeni az új irányelvbe, például arra, hogy a belépő munkavállalóval ne az első napon írassák alá a munkaszerződést, hanem később, amikor már megtapasztalta, hogy mivel jár a hosszabb idő.