Nem látszanak a növekedés jelei az álláspiacon

A gazdaságkutatók szerint jövőre éves átlagban 11 százalékos lehet a munkanélküliségi ráta, ami 0,5 százalékponttal magasabb a jelenleginél. Az Állami Foglalkozatási Szolgálat felmérése szerint is további enyhe létszámcsökkenés várható a cégeknél mind három, mind tizenkét hónapos távlatban.

Decemberben két gazdaságkutató is közölte 2010-es gazdasági prognóziását. Álláspiaci szempontból nem látja a növekedés jeleit a Kopint-Tárki gazdaságkutató. "A kelet-közép-európai régióban a foglalkoztatás - Lengyelország kivételével - mindenütt csökken, és az adatok 2010 második feléig aligha jeleznek pozitív iranyú trendváltást. Annál is kevésbé, mivel a költségvetési politika jövőre a régió valamennyi országában kényszerűen restriktív lesz - áll friss jelentésükben. 2010 decemberére 11 százalékos munkanélküliségi rátát prognisztizálnak, ami 0,5 százalékponttal magasabb a jelenleginél. Ugyancsak a munkanélküliségi ráta növekedését vetíti előre a GKI Gazdaságkutató. 2010-re éves átlagban 11 százalékot jeleznek.

Ez év december végéig 1,7 százalékos munkaerő-csökkenést valószínűsített az a 7 ezer munkaadó, akit az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kérdezett ősszel. Egy éves távlatban már optimistábbak a cégvezetők: 0,5 százalékkal dolgozhatnak kevesebben 2010 őszén. A vállalkozások 62,5 százaléka három hónapon belül stagnálással számol, 18,3 százalékuk növekedést vár és 19,2 százalékuk létszámcsökkenést jelez.

A kutatás szerint az előrebecsült átlagos 1,7 százalékos munkaerő-csökkenés 3,5 százalékos létszámcsökkenéssel és 1,8 százalékos növekedéssel együtt valósul meg, vagyis a teljes létszám 5,3 százalékát érinthetik a rövid távú változások.

Kifutnak a közmunkaprogramok

A legnagyobb létszámcsökkenés a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (-15,3%), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-5,2%), az építőipar (-4,6%), a vízellátás (-4,4%), az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (-3,6%), a művészet, szórakozás, szabadidő (-3,6%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (-3,0%) és a bányászat (-1,8%) nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban várható. A közigazgatásban jelzett létszámcsökkenési szándék döntő hányadát az önkormányzatok által finanszírozott közcélú munkákon foglalkoztatottak számának év végéig történő csökkenése okozza.

Egy éves tervek: kincstári optimizmus?

Valamivel optimistábbak voltak a cégek, amikor 1 éves terveikről nyilatkoztak. Itt persze felvetődik a kérdés, mennyire megalapozott a vélemény, mennyire látható előre egy évre a piac mozgása. Vagy a várakozások inkább a vágyakat tükrözik? Az 1 éves létszámgazdálkodási tervek szerint 2800 fővel dolgozhatnak kevesebben, ami 0,5 százalékos létszámcsökkenésnek felel meg. A vállalkozások 55,1 százaléka egy éven belül stagnálással számol, negyedük növekedést és közel ötödük létszámcsökkenést jelez.

Növekvő elektronika, csökkenő közigazgatás

Többen dolgozhatnak a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (3,3%), a járműgyártás (2,5%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (2,2%), a szálláshely, szolgáltatás, vendéglátás (1,8%), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (1,4%), a szállítás, raktározás (1,0%) területén várnak.

Ellenben létszámcsökkenés várható a művészet és szabad idő (-12,3%), a közigazgatás (-8,4%), az energiaipar (-3,1%), a mezőgazdaság (-3,1%), az egyéb szolgáltatás (-2,3%), a bányászat (-2,3%), az élelmiszeripar (-2,3%), a víz- és hulladékgazdálkodás (-1,8%), a tudományos és műszaki tevékenység (-1,7%), az információ és kommunikáció (-1,6%),a gyógyszergyártás (-1,3%) ágazatokban.

Régiós trendek: több a negatívum

Területi bontásban megállapítható, hogy átlag feletti foglalkoztatás-csökkenés az Észak-alföldi (-2,3%) (mindhárom megyében), Dél-dunántúli (-0,7%) (Baranya (-1,1%, Somogy (-1,2%), a Dél-alföldi (-0,5%) (valamennyi megyében), régióban és Zala (-1,9%), Borsod-Abaúj-Zemplén (-1,7%) és Veszprém (-1,0%) megyében várható. Bővüléssel számolnak Pest, Komárom-Esztergom, Nógrád, Vas, Győr-Moson-Sopron, Heves és Tolna megyében, valamint Budapesten.