A munkahelyen éri a nőket a legtöbb diszkrimináció

Vágólapra másolva!
A napvilágra került diszkriminációs esetek többsége a nőket éri, általában a munkahelyen - hangzott el a közelmúltban megtartott "Trióban az Esélyegyenlőségért 2010-11" című konferencián, amelyet a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség szervezett. Előfordul azonban az is, hogy egy-egy munkaadói kezdeményezés - részmunka, távmunka - éppen az érintett női dolgozók érdektelensége vagy félelme miatt nem valósul meg.
Vágólapra másolva!

"A tényleges diszkrimináció megállapításával záruló vizsgálatok során az összes eset 50-60 százaléka a nők sérelmére elkövetett hátrányos megkülönböztetés. A jogsértések legjellemzőbb színterei a munkahelyek "- jelentette ki a tanácskozáson Demeter Judit, a 2006 óta működő, diszkriminációs eseteket vizsgáló Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) elnöke. A hatósághoz érkező bejelentéseikben a nők gyakran az "egyenlő munkáért egyenlő bért" elv megsértése miatt tesznek panaszt - igen gyakori ugyanis, hogy azonos képzettséggel, nyelvtudással és munkatapasztalattal rendelkező férfi kollégájuk 10-15 százalékkal több pénzt visz haza a hó végén. Jellemző emellett a munkaerőpiacon, álláskereséskor a kisgyermekeseket érintő hátrányos megkülönböztetés. Továbbá elterjedt az a gyakorlat is, hogy a kisgyermekes édesanyát a szülés előtti pozíciójánál alacsonyabba veszik vissza. Rosszabb esetben a kötelező megtartási idő után azonnal elbocsátják.

Sok cégnél "természetes" a diszkrimináció

Az EBH elnöke szerint további gondot jelent, hogy a napvilágra került esetek csupán a jéghegy csúcsát jelentik. "Gyakran sem a diszkriminálók, sem pedig a diszkriminációt elszenvedők nem látják át, hogy hátrányos megkülönböztetés történt. A kérdőre vont, az eljáráson gyakran felháborodó munkáltatók így gyakran nem is értik, mi a gond a kifogásolt eljárással, annyira természetesnek veszik azt "- magyarázza.

Nem mindig a munkaadó a hibás

A konferencián arra is fény derült, hogy bizonyos helyzetekben épp maguk a nők konzerválják saját előnytelen helyzetüket és akadályozzák a továbblépést. "Hosszú évekig dolgoztam multinacionális vállalatoknál - köztük többen kifejezetten szorgalmazták volna a kisgyermekes édesanyák munkaerő-piaci integrációját, a számukra is járható utak biztosítását. Egyebek közt lett volna lehetőség részmunkaidőre, távmunkára és rugalmas munkaidőre is - csakhogy érdeklődés hiányában alig volt jelentkező ezekre a programokra. Aztán kiderült: sok nő épp a többi nő rosszalló magatartása miatt nem akart ezekben a lehetőségekben gondolkodni. Az ok: a közgondolkodás szerint még mindig "nem jó anya", aki akár csak részmunkaidő erejéig is másra bízza a gyermekét" - fűzte hozzá Dobi Kitti, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium "Nők a gazdasági döntéshozatalban" munkacsoportjának szakértője.

Takács Gabriella