Szigorúan titkos bérek - kinek jó?

Egy amerikai felmérés szerint rontja a munkahelyi légkört, ha a dolgozók tudnak egymás fizetéséről. Aki átlag alatt keres, nagyobb valószínűséggel néz új munkahely után. Az átlag feletti fizetéssel rendelkezők pedig ettől az információtól nem lesznek boldogabbak. Hogyan reagálnak a magyar dolgozók, ha tudomást szereznek kollégájuk béréről? Kik tudnak a cégeknél a hivatalos keresetekről?

Kifejezetten romboló hatása van a munkahelyi légkörre, ha a dolgozók pontosan, hivatalos forrásból megtudhatják, ki mennyit keres a munkahelyen - derül ki az University of California kutatásából. A kaliforniai jogszabályok 2008 óta lehetővé teszik az állami alkalmazottak fizetésének publikálását. Az egyetem kutatói e-mailben szétküldték azt a weboldalt, ahol a fizetések névre pontosan megtalálhatóak, majd interjúkat készítettek az alkalmazottakkal. Kiderült, az e-mailek címzettjeinek 80 százaléka megnyitotta a weboldalt és megnézte kollégái vagy a részlegen dolgozó többi alkalmazott fizetését. Nem okozott meglepetést, hogy az átlag alatt keresők elégedetlenségükről nyilatkoztak és váltást helyeztek kilátásba. Az átlag felett keresők azonban nem éreztek semmiféle büszkeséget és úgy vélték, ez a tény nem erősíti céghűségüket. Hogy mi ebből a tanulság egy munkahelyi vezető számára? Érdemes titokként kezelni a fizetéseket, a bérezés nyilvánossá tétele inkább rontja a hangulatot.

"Többen azonnal elkezdtek munkát keresni"

Mi a helyzet Magyarországon? Az általunk megkérdezett munkavállalók történeteiből ítélve hasonló. Zoltán egy multinacionális cég alkalmazottjaként elmondta, náluk nem téma a fizetése és "jó is ez így." Egy esetről beszámolt, amikor fény derült a céghez érkezett új munkatárs bérére. "Az egyik HR-es kikotyogta, hogy az új kolléga bruttó 400 ezer forintot kap, míg a vele egy szinten, régebben ott dolgozók átlagosan bruttó 300 és 330 ezer forint között kerestek. Jókora morgolódást váltott ez ki közöttünk. Nem annyira az új srácra, mint inkább a rendszerre haragudtunk. Nyilvánosan a főnökhöz nem mert senki fordulni, de többen elkezdtek munkát keresni" - mesélte el a történetet Zoltán. "A történethez hozzátartozik, hogy az új kolléga tudott hollandul és erre szüksége volt a cégnek, bár ettől még nem értettük, hogy a dános munkatárs miért nem ér annyit."

Nem jobb annak, aki többet keres

Más szempontból élte meg a helyzetet a pénzügyi területen dolgozó Dóra. "Egy közvetlen kolléganőm az asztalán hagyta a havi bérszámfejtését, amit megláttam, miközben a tűzőgépet kerestem. A számokból kiderült, hogy 15 ezer forinttal kevesebb a nettó bére, mint az enyém, amin nagyon meglepődtem, mert a kvalitásait tekintve talán még magasabbra is helyeztem őt magamnál. Emellett egyszer említette, hogy milyen szerencséje volt, mert amikor felvették még magasabb fizetést is ajánlottak neki, mint amennyit ő eredetileg kért. Ebből egyértelmű volt, hogy nem csak a kvalitásokat vették figyelembe a fizetés meghatározásakor, hanem sokat számított, hogy ki mennyire bátor a bértárgyaláson. Furcsán éreztem magam emiatt. Utána nagyon vigyáztam, nehogy megtudja a kollegina, hogy én többet keresek, mert biztosan rosszul érezte volna magát" - számolt be esetéről Dóra.

Krisztina élete első munkahelyén frissdiplomásként szembesült azzal, hogy a "csak" érettségizett kolléganője többet keres nála. "A munkámra nem volt hatással az eset, de nagyon rosszul esett. Mivel összesen hárman dolgoztunk az osztályon, nem tehettem meg, hogy feszültséget szítsak, mert nekem sem lett volna jó, ha elmérgesedik a hangulat. Abban az időben pedig nem volt olyan könnyű ugrálni a munkahelyek között" - számol be a könyvelőként dolgozó hölgy.

Tabu téma a magyar munkahelyeken

Magyarországon a fizetés nagysága tabunak számít. A cégek többsége már a munkaszerződés aláírásakor kiköti, hogy a bérezésről információt harmadik félnek nem lehet kiadni. Emellett persze a folyosói pletykákból sok munkahelyen tudható, ki mennyit visz haza. Igaz, mindez nem hivatalos információ.

"Szabály nincs rá, de nem illik beszélni a fizetésről" - mondta egy élelmiszeripari nagyvállalat HR-es munkatársa. "Bérekkel kapcsolatos információja csak azoknak a HR-es kollégáknak lehet, akiknek a munkájához szükséges az adat. Például a kompenzációs osztályon dolgozóknak, a bérszámfejtéssel, vagy a kiválasztással foglalkozó HR-eseknek, akik értesítik a pályázókat az ajánlatunkról valamint a vezetők is kaphatnak információt a beosztottjaik béréről.

HR-es forrásunk azért biztos abban, hogy vannak, akik megbeszélik, ki mennyit keres. "Akinek kisebb a fizetése, valószínűleg úgy fogja érezni, hogy ez "nem igazságos", hiszen mindenki szeretne többet keresni. Viszont hallottam már példát arra is, hogy külföldön a beosztottak tudják, hogy a vezetőjük mennyit keres, és ez motiválja őket abban, hogy előbbre jussanak. Elfogadják, hogy ennyi a főnök reális bére, nem irigylik tőle. Szerintem itthon ez nem minden esetben lenne így, tisztelet a kivételnek" - jegyzi meg a HR-es.

Szabály, hogy titok

Kötelező bizalmasan kezelni a béradatokat a Masterplast Group Zrt.-nél. "A munkavállaló köteles munkabéréről és egyéb a munkaviszonnyal összefüggő juttatások köréről és mértékéről minden adatot titokként megőrizni. Ennek ellenére nyilván akadnak olyan esetek, amikor a dolgozók megbeszélik egymással az adott havi keresetüket, de emiatt fizetésemelésért még nem fordult senki" - mondta Bíró Éva, a cég PR és kommunikációs vezetője.

Dorofejev Tamara