Pszichológiai tesztek - betekintés a pszichológustól

A kiválasztási folyamat egyik állomása lehet. A pályázónak "csupán" ikszelgetnie kell, olykor sorozatot folytatnia, mely alapján pszichológus értékeli képességeit. Az alábbiakban Kiss István pszichológus beszél a pszichológiai tesztek fajtáiról, hasznáról, hatékonyságáról, a vizsgált személy jogairól és az eljárás költségeiről.

A pszichológiai tesztek tömeges alkalmazásának kezdete az I. Világháborúig nyúlik vissza, amikor az Egyesült Államokban e módszer segítségével próbálták a tisztek és katonák alkalmasságát kiszűrni. A háború után a kiválasztási eszköz a munkaerőpiacra is átterjedt, majd fokozatosan Európában is teret hódított.

Ami a felszínen nem látszik

"A pszichológiai tesztekkel azt mérik, hogy a jelölt, az álláskereső mennyire van birtokában azoknak a képességeknek, amire a megbízó kíváncsi. Pszichológiai tesztet alkalmaznak olyan képességek kiszűrésére, ami a felszínen nem látszik, az interjún nem derül ki. Vagy éppen ellenőrizni szeretnék, amit egy assessment center keretében tapasztaltak, milyen egyéb személyiségjellemzőkkel állhat kapcsolatban. Ezen kívül a vállalat munkatársai körében is használhatják, ha egy pozícióra a legalkalmasabb munkatársat akarják megtalálni", foglalja össze a kiválasztás terén a tesztek célját és felhasználását Kiss István pszichológus, az ELTE Pszichológia tanszékének munkatársa.

A pontos felméréshez a pszichológusnak szüksége van az állás betöltéséhez elengedhetetlen képességekre, készségekre, amit a megbízóval együttműködve össze kell gyűjteni.

Csak pszichológus végezheti

"Pszichológia tesztekkel vizsgálható többek között a megküzdőképesség, a stressztűrő képesség, a konfliktuskezelés, az asszertivitás, számos részképesség és a személyiség jellemzői", mondja a pszichológus.

Egy-egy tesztsor akkor vethető be, ha megfelelő mennyiségű személlyel - statisztikai szempontból általában akkor érvényes, ha legalább ezer fővel - kitöltették és a viszonyítási átlagértékeket megállapították.

"Pszichológiai tesztet az etikai szabályok alapján csak pszichológus végezhet és értékelhet ki. Sajnos vannak olyan cégek, ahol nem szakember készíti az elemzést. Azt tanácsolom az álláskeresőknek, hogy mielőtt pszichológiai tesztet töltenek ki, kérdezzék meg, hogy az értékelőnek van-e pszichológus végzettsége", mondja Kiss István.

Letilthatóak az adatok

A jelöltnek joga van arra, hogy bizonyos adatok továbbadását megtiltsa a pszichológusnak. Például: hiába kér a munkaadó információt a pályázó stressztűrő képességéről, ha a jelölt nem járul hozzá az adat kiadásához, a pszichológus nem adhatja ki. Más kérdés, hogy ezzel valószínűleg rontja saját esélyeit...

A teszt kitöltése előtt a pszichológusnak szóban fel kell készítenie a jelöltet a tesztre. Az eredményeket meg kell beszélnie a vizsgált személlyel, és csak ezután van joga arra, hogy írásban a megbízónak az összefoglaló jelentést eljuttassa. Ebben a jelentésben nem szerepelhetnek olyan adatok, amelyek a pszichológiai vizsgálóeljárásból nyerhetőek, de a munkafeladat betöltésével közvetlenül nem kapcsolatosak.

Nonverbális és verbális tesztek

A tesztek két nagyobb csoportra - nonverbális és verbális - oszthatók.
Nonverbális teszt figurákból, ábrákból összeállított vizsgálóeszköz, jellegzetes példája az egy-egy sorozat folytatását követelő munka. E csoportba tartozik a figyelemtesztek egy része, melyeket monoton munkát végzőkkel - például éjjeliőrrel, gépkocsivezetővel - végeztetnek el. Itt a figyelmi kapacitást, a mentális terhelhetőséget vizsgálják.

A verbális teszteken belül is számos csoport különböztethető meg. Az érdeklődést vizsgáló feladatok a fontos belső értékekre, a célokra, a motivációs struktúrára vonatkoznak, a képességtesztek egy-egy képesség mérését jelentik. A tesztek köztudatban leginkább elterjedt változatainak - a személyiségvizsgáló eljárások - többsége is ebbe a kategóriába tartozik.