Gyorsabban kaptak munkát a bölcsészek és a jogászok

Több meglepő eredményt is hozott a "Diplomás pályakövetés 2009-2010" kutatás, amely a 2007-ben végzett frissdiplomások elhelyezkedéséről készült. Néhány eredmény: A fiatalok átlagosan 3,6 hónap alatt találták meg első munkahelyüket, a bölcsészek és a jogászok a gyorsabbak közé tartoztak. Sok az agrár és a társadalomtudományi diplomás pályaelhagyó. Nem igazolódott be az a feltevés, hogy a frissdiplomások gyorsan váltanak munkahelyet: kétharmaduk a végzés óta ugyanott dolgozik. A felmérést végző Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft ötezer fiatalt kérdezett meg a diplomázásuk óta eltelt időszakról.

Az általános elképzelés szerint a frissen diplomázottak az iskolapadból kikerülve "kilépnek az életbe", ahol megszerzett tudásukat a munkaerőpiacon hasznosíthatják. A felmérés szerint azonban a valóság ennél jóval árnyaltabb képet mutat. Az adatok szerint a diplomát szerző fiatalok jelentős részének már volt valamilyen munkatapasztalata, amikor átvette oklevelét, 40 százalékuk konkrétan dolgozott is államvizsgája időszakában. Ez az eredmény persze a végzettek teljes körére vonatkozik, magában foglalva a jellemzően munka mellett tanuló levelező, esti, távoktatásos munkarendben diplomázókat is. A megkérdezettek kétharmadát kitevő nappali tagozatosok között a diplomázáskor dolgozók aránya 16,4 százaléknyira tehető.

A frissen végzettek életpályáján a felsőfokú oklevél megszerzése már nem feltétlenül működik valami új életszakasz kezdeteként. A felsőoktatás és a munka világa a hallgatók életpályáján is egyre inkább összecsúszik, folyamatos átmenetet alkotva.

Csak 1,7 százalék nem talát munkát

A munkaügyi statisztikák alapján az elmúlt években romlott a frissdiplomások foglalkoztatási helyzete, azonban a tömeges diplomás munkanélküliségről szóló rémhíreknek ellentmondani látszik, hogy a végzetteknek mindössze 1,7 százaléka nem talált munkát 2007-es diplomázása óta folyamatos munkakeresés ellenére sem.

A megkérdezett végzettek negyven százaléka - mint ahogy korábban említettük - már munkában állt oklevele átvételekor, több mint fele (53 százaléka) pedig a diploma megszerzése után keresett és talált is állást. Ez utóbbi csoport tagjai átlagosan 3,6 hónapot töltöttek munkakereséssel, ennyi tehát az az idő, ami a diplomázás és az állásszerzés között átlagosan eltelt. E frissdiplomás álláskereső réteg több mint egyharmada (35,4 százaléka) már az első hónapban - lényegében rögtön diplomázás után - munkába állhatott. További 19 százalékuk kettő, majd 17 százalékuk három hónap alatt talált munkát. A friss diplomával állást keresők alig egynegyedének kellett tehát négy vagy több hónapot várni a munkába lépésre.

A diplomázás után átlagosnak tekinthetó 3,6 hónapos álláskeresési időszak az egyes szakterületeken nem nyúlik egyformán hosszúra. A felmérés egyik meglepő megállapítása, hogy a bölcsész és jogi diplomák túltermeléséról szóló vészjelzések ellenére e két képzési terület végzettjei az átlagosnál gyorsabban "kelnek el" a munkaerőpiacon.

Az orvos- és egészségtudományi, valamint a gazdaságtudományi képzési területek állást kereső diplomásai is hamarabb találnak állást az átlagnál (előbbi esetében nyilván a rezidensi rendszer becsatornázási funkciója is érvényesül). Az átlagosnál hosszabb időbe telik az elhelyezkedés a természettudományi, a pedagógiai és társadalomtudományi végzettségűek esetében.

Az első munkához gyakran kapcsolatokon át vezet az út

A felmérés másik érdekes eredménye, hogy a diplomázás utáni első munkahely megszerzésében a személyes kapcsolat szerepe meglepően erősnek bizonyult. A végzés után állást kereső frissdiplomások egyharmada ismerős ajánlása révén szerzett munkát. A munkakeresés formális útjai közül az álláshirdetés 27, a munkaközvetítő cég pedig 5 százalékuknak segített.

A felsőoktatási intézmények szerepe az első munkahely megtalálásában csekély - a friss diplomával rendelkezők körében összesen 6,4 százalékban járultak hozzá valamilyen módon (akár karrier irodák, tanári ajánlások, akár intézményi kapcsolatok révén) az első diplomás állás megszerzéséhez.

Személyes kapcsolat: hol kell a leginkább?

A munkakeresésben egyébként az álláshirdetések és fejvadász cégek különösen a gazdasági végzettségűeknek segítettek nagy arányban. Ők személyes kapcsolataikat sokkal kevésbé tudták hasznosítani az álláskeresésben. Jogi végzettséggel állást keresőknél az önéletrajzok céges kiküldése kecsegtetett az átlagosnál nagyobb sikerrel. A személyes kapcsolatok ereje a természet- és társadalomtudományi végzettségűeknél mutatkozott legerősebbnek. Az orvos- és egészségtudomány területén végzettek helyzete e szempontból speciális, a felsőoktatási intézmények szerepe az első álláshoz jutásban a körükben kiemelkedően magas, nyilvánvalóan a rezidensi rendszer miatt.

Ahol a legtöbb a pályaelhagyó

Az elsődleges adatok alapján a pályakezdő diplomások elhelyezkedési esélyei bíztatóak. Maga a munkába állás azonban nem feltétlenül jelenti a diploma munkaerő-piaci hasznosíthatóságát, ennek vizsgálatához azt is látnunk kell, hogy hányan tudtak - saját megítélésük szerint - szakmájukban elhelyezkedni. A 2007-ben diplomázottak több mint kétharmada úgy ítéli meg, sikerült tanult szakmájában elhelyezkednie. Mindössze 15,8 százalékuk dolgozik végzettségéhez nem kapcsolódó területen.

A szakterületi adatokból úgy tűnik, a pályamódosítás leginkább a társadalom-, természet- és agrártudományok végzettjeit érinti. A gazdaságtudomány területén diplomázottak között feltűnően magas azoknak az aránya, akiknek munkája kapcsolódik ugyan végzettségéhez, ám csak kismértékben - e szakterületek kívánják meg tehát a legnagyobb rugalmasságot, alkalmazkodókészséget diplomásaiktól.

Az orvosi, de a jog, pedagógusképzés és informatika területeinek végzettjeire pont ennek ellenkezője jellemző. Ők az átlagnál nagyobb arányban végeznek szakmájukhoz illeszkedő munkát, ami persze azzal is jár, hogy esetükben szűkebb az elhelyezkedéskor rendelkezésre álló mozgástér.

Csak kevés frissdiplomás vált munkahelyet

Miként a diplomázás utáni három év a munkaerő-piaci útkeresés időszakának is tekinthető, az adatokból azt is láthatjuk, hogy az eltelt időszak sokaknak a stabilizálódást is jelentette. A munkaerőpiacra belépett válaszadók kétharmada nem váltott munkahelyet az államvizsga óta, tehát jelenleg is ott dolgozik, ahol államvizsgája idején, vagy közvetlen utána kapott állást.

A diplomázás óta eltelt három év elegendőnek mutatkozott a végzettek többsége számára, hogy stabil helyet találjanak maguknak a munkaerőpiacon, ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez az idő elegendő volt karrierjük felfutásához. A diplomázás után három évvel a végzettek általában karrierjük kezdetén állnak, több mint háromnegyedük alkalmazottként tudott elhelyezkedni. A vezetői (döntően középvezetői) pozíció elérésére egyötödük (20,6 százalékuk) számára nyílt lehetőség, főként a kis- és középvállalkozások szférájában.