Milyen nyelvtudást vár el az álláspiac?

Szeptember 3-5. között rendezik meg a Nyelvparádét, az ország legnagyobb idegen nyelvi kiállítását a budapesti Millenárison. Itt különböző nyelviskolák és külföldi kiadók mutatják be szolgáltatásaikat az idegen nyelvek iránt érdeklődők előtt. A rendezvény apropóján arra voltunk kíváncsiak, milyen nyelvtudás számít elvárásnak az álláspiacon, illetve milyen nyelveket választanak a tanulók. Egy tudatos nyelvválasztás ugyanis könnyebbé teheti a későbbi elhelyezkedést.

Nagy álláspiaci közhely, ám igaz: Nyelvtudás nélkül nehéz boldogulni az álláspiacon. Aki nem beszél a magyaron kívül egy nyugati világnyelvet, rosszabb munkára és alacsonyabb fizetésre számíthat és csökken a megpályázható állások köre is.

Az angol mindennél fontosabb

Nem nehéz ezt számokkal alátámasztani. Állás rovatunk 3500 hirdetésének több mint 70 százalékában elvárás valamilyen szintű nyelvtudás. Többnyire az angol, de sok álláshoz némettudást írnak elő a munkaadók. Hasonló eredményre jutott az Educatio Nonprofit Kft. két évvel ezelőtti, 5100 internetes álláshirdetést átfogó kutatásában. Akkor a munkaadók a pozíciók 61 százalékában kértek legalább egy, 14 százalékában két nyelv - legáltalánosabban tárgyalóképes - ismeretét. Az elvárt nyelvek közül itt is az angol szerepelt első helyen (61 százalék), a második a német (15 százalék).

Az angol tehát vitathatatlanul az élen, mi a helyzet a többi nyelvvel? "Az angol mellett német, francia és más extra nyelvek tudása, például holland, portugál, norvég segítheti az álláskeresőket leghamarabb munkához" - véli Polner Judit, a Kelly Services személyzeti tanácsadó értékesítési és marketing menedzsere. "Úgy látjuk, hogy az elmúlt években a spanyol és olasz nyelvtudás iránti igény csökkent a munkaerőpiacon, ugyanakkor nő az igény a kisebb nyelvek iránt, mint például a cseh, szlovén, portugál, holland. Tapasztalataink szerint hiány van a skandináv nyelveket beszélő álláskeresőkből, a hollandos és portugálos pályázókból is. A fizetést is megdobhatják azok a nyelvtudások, amelyek ritkák, nehezen találhatóak a piacon, tehát a skandináv nyelvek, a holland, a portugál valamint ritkábban a görög, török, flamand, héber, bolgár, arab is."

Mit választanak a nyelvtanulók?

Milyen nyelveket választanak a nyelvtanulók? Összhangban van ez a munkaerőpiac elvárásaival? Részben igen, részben nem - szűrtük le nyelvtanárok és felmérések eredményeiből. Légrádi Tamás nyelvtanár, a Nyelvparádé nyelvi kiállítás szervezője szerint az angolt tanulják a legtöbben, majd utána körülbelül ugyanannyian járnak német, olasz, francia és spanyol nyelvtanfolyamokra. "A spanyol hat-nyolc évvel ezelőtt lett igazán divatos főként két okból: sokan beszélik a világon és aránylag könnyen megtanulható nyelv. Az olasz már korábban népszerűvé vált, aminek egyrészt a földrajzi közelség volt az oka, másrészt az, hogy sokan jártak oda nyaralni. A német ma kevésbé divatos nyelv, pedig Magyarország számára geopolitikai helyzeténél fogva mindig is kulcsfontosságú lesz. Gazdasági mutatók szempontjából hazánknak jóval több gazdasági kapcsolata van Németországgal, mint bármely spanyol anyanyelvű országgal. Nem azt mondom, hogy nem jó dolog spanyolul tanulni, de gazdaságilag kevésbé hasznos. Természetesen az emberek választásában a gazdasági szempontok mellett kulturális, magánéleti és egyéb szempontok is szerepet játszanak. Ha azonban valaki mégis a gazdasági helyzethez szeretne alkalmazkodni, akkor a német mellett még az orosz és a kínai nyelveket ajánlanám" - véli Légrádi Tamás.

Megelőzte a spanyol a németet

A Nyelvparádé szervezőjének véleményét támasztják alá a Katedra Nyelviskola statisztikái is. Az elmúlt három év adatai alapján az angolt tanulják a legtöbben, a második helyre azonban 2009-ben először a spanyol került, míg a német a harmadik helyre csúszott vissza. 2007 óta némileg csökkent az olaszt tanulók aránya, nőtt viszont a franciát választóké, így a két nyelvet közel ugyanannyian tanulják. A többi nyelv között az elmúlt három évben látványos népszerűségnövekedést, csak az orosz és a japán nyelvek értek el. Érdekesség még, hogy jócskán csökkent a svédet, a hollandot és a portugált tanulók aránya, pedig álláskeresési szempontból ezek tanulása is hasznos lehet.

Inkább a több különböző nyelv, vagy egy nyelv magas szintű ismerete jelenthet nagyobb előnyt az álláskereséskor? "Ideális a kettő kombinációja lenne, azaz több különböző nyelvtudás magas szintű ismerete. Általánosságban azonban elmondható, hogy egy nyelvtudással manapság már nehezebb állást találni, főleg, ha valaki nemzetközi karrierre vágyik. Javasolt legalább egy nyelv magas szintű és egy második nyelv társalgási, erős középszintű tudása" - fejtette ki véleményét Polner Judit.

Nyelvparádé a Millenárison

A nyelvtudásukat fejleszteni akaróknak és a nyelvtanulási módszereket felmérni szándékozóknak kínál tájékozódási lehetőséget a szeptemberi iskolakezdésre hangolt Nyelvparádé idegen nyelvi kiállítás, amelyet idén tizenegyedik alkalommal rendeznek meg, ezúttal a Millenárison szeptember 3-5. között.

Azoknak is érdemes lesz kilátogatni, akik nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkeznek - véli Légrádi Tamás, az esemény szervezője. "Még öt évvel ezelőtt készítettünk egy felmérést, amelynek eredményeképpen kiderült, hogy a középfokú nyelvvizsgával rendelkezők több, mint fele még alapfokon sem tud az adott nyelven. A felmérés hitelességét bizonyítja, hogy nem a résztvevők önbevallásából szűrtük le az adatokat, hanem nyelvi tesztekkel ellenőriztük a tudásukat. Ez az arány ma sem lehet eltérő. Akinek van kedve, az a Nyelvparádén tesztelheti jelenlegi nyelvtudását és egyből tanácsot is kaphat ara, hogy azt hogyan fejlessze tovább azt" - teszi hozzá Légrádi Tamás.

Dorofejev Tamara