Felmondási idő, Gyet...

Az utóbbi hetek munkajogi kérdéseiből és válaszaiból készítettünk összeállítást.

Felmondási idő, szabadság, táppénz

Segítségét kérném a következőkben. Jelenleg GYES-n vagyok, ami augusztus közepén jár le. Munkáltatóm 2004 végén csoportos létszámleépítésről tájékoztatott egy levélben. Ugyanebben a levélben közölte, hogy a munkaviszonyom megszűntetéséről szóló rendes felmondás kézbesítésére a felmondási védelem megszűntével kerülhet sor.

Kérdéseim: Úgy olvastam, hogy "a felmondás csak a védelem megszűnését követően közölhető". Ez a konkrét felmondó levelet jelenti, vagy már az említett levél is közlésnek tekinthető? Ez jogszerű volt a munkáltató részéről?

Számomra jár a felmondási idő, ami 30 nap, plusz 25 nap a tízéves munkaviszonyom után, azaz összesen 55 nap?

A fizetés nélküli szabadság után járó szabadságot automatikusan ki kell adnia a munkáltatónak? Mivel nekem az előző gyermekem GYES-ével összefolyt a mostani, (összesen 6 éve vagyok otthon) 174 napot számoltam. Ezt kérni kell? Melyik naptól indul?

Dr. Sipos Márta: A védelem a fizetés nélküli szabadság időtartamára és az azt követő 30 napra terjed ki. A jogszabály szerint a felmondási idő nem kezdődhet el ez alatt az időtartam alatt, tehát nem jogellenes a munkáltató intézkedése.

A felmondási idő jár, jól tudja a mértékét. A fizetés nélküli szabadság után járó szabadságot azonban nem jól számolta, csak az első éve után jár szabadság (és ez egyszer volt első év, ha jól ismertette az adatait), amit ki kell adni a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően rögtön. Ami már nem lesz kiadható, azt pénzben kell megváltani. Vagy táppénz, vagy szabadság - egy jogcímen jár a juttatás.

Ki jogosult GYET-re?

Három gyermekem van, 15, 13, és 4 évesek. Amikor a legkisebb betöltötte a harmadik életévét, dolgozni kezdtem. Akkor úgy gondoltam, hogy nem veszem igénybe a gyermeknevelési támogatást. Kérdésem az lenne, hogy ha én most mégis inkább azt tartanám jobb megoldásnak, hogy otthon maradjak, igénybe vehetem-e így egy év munkaviszony után a GYET-et?

Kérheti, jogosult lesz rá - ha jelenlegi munkaviszonyát megszünteti. A támogatást igénybe vevők kereső tevékenységet akkor folytathatnak, ha az a napi 4 órát nem haladja meg, vagy ha a munkavégzés az otthonukban történik (pl. távmunka).

13. havi bér arányos részének kifizetése elbocsátás után

2005.03.16-tól 2005.06.15-ig álltam munkaviszonyban egy olyan cégnél, ahol a kollektív szerződés szerint 13. havi munkabért fizetnek minden évben a novemberi bérrel.

Munkáltatóm a három hónapos próbaidő utolsó napján azonnali hatállyal felmondott, és nem fizette ki a 13. havi bér arányos részét, mondván, hogy az próbaidő alatt nem jár (bár ilyesmi nincs a kollektív szerződésben). Ugyanilyen indokkal nem kaptam prémiumelőleget sem, amit az új szakszervezeti megállapodás értelmében havonta fizettek.

A kérdésem: jogosult vagyok-e a fent említett juttatásokra? Ezen kívül júniusban táppénzen voltam, és a tévesen duplán számfejtett útiköltség térítés többletét a táppénzből és a szabadságmegváltás összegéből vonták le úgy, hogy a szabadságmegváltásból semmim nem maradt, csak a táppénz egy részét kaptam kézhez. Jogos volt-e ilyen mértékű levonás? Úgy tudom, csak a nettó fizetés 50 százalékának erejéig lehet levonást érvényesíteni, illetve a táppénzt nem lehet beleszámítani a levonás alapjába.

Három évig követelheti a Munkaügyi Bíróság előtt a ki nem fizetett bért, stb.-t. A közölt adatokból nem tudom megállapítani, jogszerű-e a munkáltató eljárása.

A munkabérből való levonás szabályai szerint nem járt el jogszerűen a munkáltató, ezek a szabályok a következők:

Mt. 161. § (1) A munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A munkáltató a munkavállaló részére történt előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja.
(3) Egyebekben a munkabérből való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók.
(4) E rendelkezések irányadók a szakszervezeti tagdíj levonására is. A munkáltató a levonásért, illetve a tagdíjnak a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.

162. § (1) A munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, ezt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni.
(2) A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időn belül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő.
(3) A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti.

A köztisztviselői kinevezés lemondási ideje két hónap

Köztisztviselő vagyok, s szeretnék közös megegyezéssel felmondani, határozatlan idejű szerződésem van.

Kérdésem: a munkaviszonyom tényleges megszűnése előtt mennyi idővel jelentsem be, hogy nem kívánok a jövőben a cégnél dolgozni? Létezik erre vonatkozó előírás - egy hónapos felmondás például-, vagy nincs, és az utolsó két hétben is felmondhatok? Milyen hátrányom származhat abból, ha a felmondási időt nem dolgozom le?

A köztisztviselő kinevezését -ha Önnek is az van a munkaszerződés helyett- két hónap lemondási idővel tudja megszüntetni. A közös megegyezés a jobb megoldás, de ehhez a másik fél hozzájárulása kell (és azt nem köteles megadni). A jogellenes megszüntetés miatt a munkáltató követelheti - bíróság előtt - a lemondási időre járó illetménye megfizetését Öntől, és a kártérítésre is lehetőség van.

Munkába járással kapcsolatos költségek

1999.07.01-től 2005.04.25-ig dolgoztam egy budapesti rt-nek szolnoki lakosként. Bár többször kértem a munkába járás költségeinek kifizetését, vagy annak egy részét, azt nem térítették, csak 2004.08.01-től. Munkaviszonyom megszűnése előtt, és azóta is többször kértem, hogy visszamenőlegesen térítsék meg részemre a ki nem fizetett összeget, a társaság viszont elzárkózik ez elöl. Milyen lehetőségeim vannak?

1993-tól létezik a jogszabály, a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről. Munkaügyi Bíróság előtt követelheti a kifizetését, 3 évig nem évül el az igénye.