Dolgozói győzelem diszkriminációs perben

2006 nyarán három óvónőt egyik pillanatról a másikra létszámcsökkentésre hivatkozva kirúgtak egy budapesti óvodából. Mindhárman 50 év felettiek voltak, miközben az óvoda többi dolgozója ennél fiatalabb. Életkori diszkriminációra hivatkozva perre mentek és összesen 10 millió forintot ítélt meg nekik a bíróság. Igaz, majdnem 4 év után tett pontot az ügy végére a Legfelsőbb Bíróság. Az óvónők ettől függetlenül megmutatták, diszkriminatív elbocsátás esetén van esély a bíróság előtt.

A történet három szereplője A. Anikó, D. Ildikó és N. Ágota, három óvodapedagógus. "Nagyon csúnya eset, jó, hogy túl vagyunk rajta" - emlékszik vissza az egyik elbocsájtott óvónő. "Mielőtt elmentünk nyaralni az óvoda vezetője azt mondta, hogy ne aggódjunk, nem fognak senkit elküldeni. A nyár közepén az egyik kolléganő sms-üzenetben értesített, hogy be kellene menni az értekezletre és felkészített, hogy valószínűleg rossz hír várható. A hivatalos összejövetelen már csak felolvasták az elbocsájtottak névsorát, de ahhoz nem fűztek indoklást, hogy miért éppen minket választottak ki. Amikor rákérdeztünk, akkor is csak azt a választ kaptuk a vezetőnőtől, hogy neki nem kötelező indokokat mondania" - meséli történetük kezdetét az azóta már nyugdíjas egyik óvónő. "Később persze a bíróságon már kénytelenek voltak indokolni. Nagyon sértő volt, hogy szakmai okokra hivatkoztak, holott a vezetőnő egyszer sem jött be a csoportomhoz megnézni, hogy hogyan dolgozom. Közben persze vették fel a fiatal, pályakezdő kolléganőket és a leépítés során őket nem bocsájtották el. Ők még kezdők, sokat tanulhattak volna tőlünk, akik már több évtizede vagyunk a pályán."

Az egykori óvónő 42 év munkaviszony után ment nyugdíjba, elmondása szerint 17 éves kora óta foglalkozik gyerekekkel. "Amellett, hogy többünknek is két diplomája van - például óvónői és gyógypedagógusi - több kiegészítő tanfolyamon is részt vettünk. Sok plusz munkát is végeztünk, amiért nem járt külön fizetség. Ráadásul VII. kerületi óvodáról lévén szó rengeteg rossz társadalmi hátterű és roma kisgyerek is járt oda, akik még sokkal több energiabefektetést igényeltek. Magam részéről sikeresen megküzdöttem ezekkel a feladatokkal és még a problémás szülők is elfogadtak. Ezeket mind összevetve rendkívül sértőnek tartom, hogy szakmai kifogásokat hoztak fel ellenem, ellenünk a bírósági tárgyalások során."

Hátrány a sok évnyi tapasztalat

Az önkormányzati fenntartású óvodák óvónői - mint minden közalkalmazott - besorolásuknak megfelelően kapják a fizetésüket, a besorolás pedig az adott pozícióban eltöltött évek számától függ. Valószínűleg ez lehetett az egyik döntő érv, amiért az István Óvodából a sok éves tapasztalattal bíró óvónőket küldték el a kezdők helyett. Ez az ok az elbocsájtott óvónők további álláskeresését sem könnyítette meg. "Én "csak" egy évig voltam munkanélküli segélyen, de nem volt könnyű újra állást találni. A felvételi beszélgetések során nehezményezték azt, hogy már csak pár évem van hátra a nyugdíjig, így nem nagyon akartak foglalkoztatni sehol. Volt, ahol burkoltan fogalmazták meg a fenntartásaikat, de volt, akik nyíltan megmondták, hogy a közalkalmazotti besorolás miatt túl magas fizetést kellene adniuk nekem. Végül szerencsére találtam egy óvodát, ahol a nyugdíjig dolgozhattam, de a többi kolléganő nem volt ennyire szerencsés, volt olyan, aki három évig volt munka nélkül."

Négyévi pereskedés után 10 millió forint

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság elsőfokon, majd a Fővárosi Bíróság másodfokon is az óvónőknek adott igazat, végül a Legfelsőbb Bíróság is. "A diszkrimináció ebben az esetben viszonylag könnyen tetten érhető volt, mivel a törvény szerint a leépítés során az elbocsájtottak között az 50 év felettiek aránya nem lehet magasabb alkalmazottak közötti arányuknál - tudtuk meg Dr. Sipos Márta munkajogásztól, egyben az Állás rovat munkajogi szakértőjétől, aki a perben az óvónőket képviselte. A perben az óvoda bizonyította, hogy a létszámcsökkentés valós és okszerű volt, mivel erről az önkormányzati testület határozott. A leépítettek körének meghatározása azonban ütközött az egyenlő bánásmód elvével. A bírósági ítélet szerint "az intézményben dolgozó 25 óvodapedagógusból 8 fő volt 50 év feletti. A felmentéskor 6 fő jogviszonya került megszüntetésre, ebből 5 fő 50 évnél idősebb volt. Ennek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az alperes szinte kizárólag az 50 évesnél idősebb közalkalmazottak munkaviszonyát szüntette meg, amely intézkedésre nem tudott elfogadható magyarázatot adni." - áll az ítéletben.

Lelkileg megterhelő volt

Végeredményben a bíróság az óvodát 10 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte, ami az óvónők kamatokkal terhelt kieső munkabérét és a perköltséget fedi. "Persze anyagilag hivatalosan megkaptuk, amivel tartoztak nekünk, de lelkileg nagyon megterhelő volt ez a négy év, amíg az eljárás tartott, sok igazságtalanságot vágtak a fejünkhöz. Mivel csak hárman fordultunk a bírósághoz, a többiek semmiféle kárpótlást nem kaptak. Volt olyan, aki az életkörülményei miatt nem tudta vállalni a perrel járó bonyodalmakat, egy másik kolléganőnek pedig megígérték, hogy ha elvégez még egy tanfolyamot, akkor esetleg visszaveszik, ő ezért nem akart részt venni ebben. Természetesen ez nem történt meg, hiába végezte el azt a bizonyos képzést."

Az üggyel kapcsolatosan felkerestük a szóban forgó óvoda vezetőjét, aki azonban nem kívánta kommentálni az esetet.

Dorofejev Tamara

Munkajogi kérdése van? Tegye fel Dr. Sipos Márta ügyvéd, munkajogásznak a [email protected] címen.