Autós kiküldetés: mit tehet meg a munkaadó?

Értékesítőkkel, üzletkötőkkel, karbantartókkal gyakran előfordul, hogy más városban kell tárgyalniuk vagy egy felmerülő problémát megoldaniuk. Számos munkajogi kérdés merül az aznapi  munkavégzésükkel kapcsolatban. Mi számít munkaidőnek? Kit terhelnek a parkolási költségek, az esetleges büntetések? Ellenőrizheti-e a főnök az utat GPS segítségével. Dr. Sipos Márta munkajogász válaszol hat gyakori kérdésre.

1. Mi számít munkaidőnek egy más városba történő kiszállás során?

Dr. Sipos Márta munkajogász szerint az utazási idő egyértelműen nem képezi a munkaidő részét. "Ha valaki a lakhelyétől távol dolgozik, akkor legyen a munkavégzés helye akárhol, az oda eljutás nem számít bele a munkaidőbe. Ugyanez igaz akkor is, ha a cég vidéki kiküldetéssel bízza meg a dolgozóját. Ha például valaki Budakeszin lakik, Budapest belvárosában van a munkahelye, és mondjuk Nyíregyházára kell tárgyalni mennie, akkor a munkaidejébe csak a Nyíregyházán töltött idő számít bele. Ha a kiadott feladat nem tesz ki nyolc óra munkát, akkor nyilván ebbe belecsúszhat az utazási idő is és ezt a munkáltató nem fogja levonni. Ennek ellenére akár meg is szabhatná, hogy a dolgozónak nyolc órát kell a vidéki helyszínen töltenie. Az már más kérdés, hogy nyolc óra munka után biztosítani kell pihenőidőt, amit szállás biztosításával tehet meg a munkáltató" - jegyzi meg a munkajogász. Utóbbi pedig már nem lenne a munkaadó ínyére...

Csak kicsit más a helyzet akkor, ha a munkaszerződésben változó munkavégzési hely van meghatározva. "Ilyenkor az előbbiektől eltérően a vidéki tartózkodás nem számít kiküldetésnek. Ennek megfelelően a munkáltatónak csak a munkavégzés során fellépő költségeket kell megtérítenie a dolgozónak - esetünkben az útiköltséget - de a járulékos költségeket, mint a szállás nem" - magyarázza a munkajogász.

2. Előírhat a munkáltató szintidőt, ami alatt teljesíteni kell a vidéki kiszállást?

"A munkáltató előírhatja, hogy miután a dolgozó a munkát elvégezte meghatározott időpontra érjen vissza. Ha ezt igazolható okok miatt nem tudja teljesíteni, akkor az mentesíti ez alól" - tudtuk meg Dr. Sipos Mártától. Azok a vállalatok, ahol a céges autó mindig a dolgozónál van és a munka nagy része vidéki kiszállásokból áll többnyire inkább a teljesítményt szokták megszabni, nem az időkeretet. Így van ez az általunk megkérdezett gépgyártó vállaltnál is. "Idő alapú szint nincs, de mindenkinek van látogatási illetve ajánlat és megrendelési kvótája melyeket hetekre lebontva teljesíteni kell" - mondja a cég délkelet- és kelet-magyarországi területi képviselője.

3. Ki állja a kiszállás költségeit?

Természetesen a munkáltató - vágnánk rá a választ sokan azonnal. Viszont az már korántsem tisztázott, hogy csak az üzemanyag és autópályadíj számít költségnek, vagy a parkolójegy vásárlás is. "Minden, ami a munkavégzés során felmerül, a munkáltató költsége" - hívja fel a figyelmet Dr. Sipos Márta. Ennek fényében bátran követelhetünk minden olyan behajtási, parkolási és egyéb költséget a munkáltatótól, amely konkrétan a munkavégzéssel kapcsolatban merült fel. Ez azonban nem minden cégnél van így. "A parkolást a cég abban az esetben téríti meg, ha arról viszünk számlát, azonban a parkolási büntetés minden esetben a mi költségünk, még akkor is, ha esetleg nem saját hibánkból, mondjuk a tárgyalás elhúzódása miatt következik be a bírság." - mondja a már említett Pest megyei cég területi képviselője.

4. Ellenőrizheti-e a munkavállalót a főnök GPS "nyomkövető" segítségével?

Korábban a dolgozók egy-egy autós kiruccanással "fű alatt" magánügyeket is elintézhettek, így kedveltnek számított a kiküldtetés. Mindez azonban jókorát veszít a varázsából, ha a főnök a GPS segítségével pontosan nyomon tudja követni, hogy mikor és hol jár a munkavállaló és egy-egy helyszínen mennyi időt tölt el. De vajon nem sérti ez a munkavállaló jogait? "Nem. A felettes minden további nélkül ellenőrizheti a dolgozót, erről azonban minden esetben tájékoztatnia kell. A titkos megfigyelés már nem szabályos" - kaptuk a választ a munkajogásztól. Bár van rá módszer, mégsem veszik szigorúan az ellenőrzést a már említett cégnél. "A telefonok cellainformációit figyelő program működik a vállalatnál, de elég rugalmasan áll ehhez a kérdéshez az ügyvezetés. A nagy szélsőségeket nyilvánvalóan nem tolerálják, de rövidebb magánügyeket el lehet intézni a céges autóval" - mondta a területi képviselő.

5. Kinek kell vállalni annak a következményeit, ha a sofőr szabálytalanul közlekedik?

A KRESZ szabályai szerint minden esetben a szabálytalanságot elkövetőt terheli az ezért járó büntetés függetlenül attól, hogy kinek a tulajdonában van a gépjármű. "A szabály úgy szól, hogy ha a céges autóban keletkezett kár a munkavállaló szándékos, vagy gondatlan károkozásából fakad, akkor azt a dolgozónak kell megtérítenie, minden más esetben az autó tulajdonosa (céges autónál a munkáltató) fizeti a kárt - magyarázza Dr. Sipos Márta. Már a megfogalmazásból is érezhető, hogy ez a kérdés rejti magában a legtöbb félreértést munkavállaló és munkáltató között. "Nálunk külön szabály érvényes a gyorshajtásra és a koccanásos kárra. A gyorshajtásról szóló bírságot, amit kiszámláznak a cégnek, azt a vállalat kifizetni, majd hónap végén levonják a fizetésünkből, viszont nem jár érte büntetőpont, mivel a céghez érkezik ki a bírság. Az ütközéses károknál a vállalat magára vállal minden önrészt, még akkor is, ha a sofőr hibájából történt a baleset" - számolt be a cégnél bevett gyakorlatról a területi képviselő.

6. "Az irodába mindig otthonról viszem az ebédet, erre a vidéki kiszállás során nincs lehetőségem. Megtéríti a cég az étkezési költségemet ezen a napon?"

Sem a házikosztra, sem a jól bevált olcsó étkezdére nincs lehetőség akkor, ha a fél napot autóban, a másik felét pedig egy vidéki helyszínen töltjük. Ennek következtében az aznapi étkezés költsége valószínűleg meghaladja majd a megszokottat. Sajnos ezt egyetlen munkáltatónak sem kell figyelembe vennie, és ahogy a székhelyen végzett munka során sem állja az étkezés költségeit, úgy nem köteles ezt finanszírozni vidéki kiszállás során sem. Ez alól csak az az eset képez kivételt, ha a vidéki kiküldetés következtében az éjszakát is a lakóhelytől távol kell tölteni. Ilyenkor mind a szállás, mind az étkezés a munkáltatót terheli.

Dorofejev Tamara

Munkajogi kérdése van?
Foglaljon időpontot személyes konzultációra vagy kérjen írásos állásfoglalást. Aki válaszol: tapasztalt munkajogász szakértőnk, Dr. Sipos Márta. TOVÁBB >>>