"Nem kedvel a főnököm"

Vágólapra másolva!
Kérdezőnk nem tud egy hullámhosszra jutni főnökével. Hogyan lehet ezt kezelni?
Vágólapra másolva!

"Nem kedvel a főnököm"

Jelenleg egy kft-nél dolgozom, de rövidtávú terveim között szerepel a munkahelyváltás, főleg szakmai szempont miatt. Ennél a cégnél a munkahelyi légkör borzasztó. A mostani főnökünk viselkedése és a beosztottjaihoz való hozzáállása miatt már vannak problémák. Főnököm nagyon szeret úgymond "személyes" érdekből vagy nevezzük érzelemből dönteni, valahogy az ő alapelve az, hogy "aki nincsen velem, az ellenem van".

Én egy eléggé zárkózott egyéniség vagyok általában munkahelyen. Ezt nem úgy értem, hogy gondot okoz a kapcsolatok kialakítása, de nem szíves nyitom meg magamat bárki előtt. Valahogyan nem egyezik az egyéniségünk és ő ezt nem tudja intelligensen kezelni, valahogy ebből az egészből csak azt szűri le, hogy "más" vagyok, így nem vagyok odavaló. (Emiatt az előző munkahelyeimen nem volt gond. Úgy éreztem, hogy ennek ellenére is megbecsülnek, munkám alapján ítéltek meg.)

A beosztottjait nem a munkájuk után ítéli meg. Akivel jóban van, annak minden lehetőséget megad. Túlságosan kinyilvánítja emberekről a véleményét, de a saját beosztottjaiért semmit sem képes tenni. Érzem és tudom is, hogy nem kedvel és azt is tudom ilyenkor a legjobb 'lelépni', de sajnos ezt a jelenlegi helyezetem (tanulás, stb.) nem teszi lehetővé.

Nem akarok "üldözési mániás"-nak feltűnni, de az ember megérzi, ha probléma van.

Ezúton kérem, hogy nyugtasson meg, hogy nem velem van probléma és szeretném ilyen esetben a tanácsát kikérni. (E.M.)

Kiss István pszichológus válasza:

Tisztelt Levélíró!
A levelében leírthoz hasonló panasszal gyakran találkozunk a konzultációs üléseken. Már most, válaszom elején szeretném megnyugtatni: a problémát nem az Ön személye jelenti ezen a munkahelyen. Amint azt írja is - korábbi munkahelyein nem volt probléma a beilleszkedés, és nagyon jól ráérez arra is, hogy igazán nem illik Önhöz ez a munkahelyi légkör. Valószínűleg egy munkahelyváltás orvosolni fogja ezt a kellemetlen élményét...

Amit most átélhet, annak könyvtárnyi irodalma létezik a pszichológiában a csoportfolyamatok, csoportbeli szerepek témája alá rendezve. Kevesen gondolnak rá, de a munkacsoportok - ugyanúgy mint bármilyen más emberi csoport - az idő előrehaladtával, a csoportvezetés jellege szerint alakuló sajátos struktúrába rendeződik.

Ennek a struktúrának csak egy - általában a szervezeti szabályzatban rögzített - rétegét jelenti a munkafeladatok technikai kapcsolódásának leírása. Sokkal fontosabb, de általában nem tudatosuló rétegként kialakul, és nagyon erősen hat az emberek közötti informális kapcsolatok rendszere. E réteg vizsgálatakor a szakemberek arra kérdeznek rá, ki kivel tölti (töltené) az idejét önszántából: mondjuk az ebédszünetben, beszélgetéssel - esetleg hétvégi horgászaton. Ha kevésbé tudományosan szeretnénk megfogalmazni: ki kivel "barátkozik", és azt mennyire teszi.

Az Ön által leírt vezetési stílus mellett - amikor a vezető hangulatától és egyéni elképzeléseitől függően dönt a munkahelyi ügyekben - a csoportban nagyon bizonytalan légkör alakul ki. A kialakuló feszültséget a csoport általában úgy tudja levezetni: ha akad valaki - egy "gyenge láncszem" - a csoportban, akire mindent ráterhelhet. Gyenge láncszemként olyan tagokat szemelnek ki a csoportok, akik kevesebb szerephez jutnak: mondjuk csak nem régóta dolgoznak a cégnél, esetleg nem látszik rajtuk a teljes elköteleződés a cég ügyei iránt. Ami az Ön számára különösen fontos lehet az eddigiekből: személytől független ez a bizonyos "bűnbak" szerep. Egy olyan pozíció a csoportban, amelynek betöltésére idővel mindenképpen sor kerül. És mindegy, ki lesz az "áldozat".

Amit tanácsként megfogalmaznék az Ön számára: helyzete elviselhetővé tételéhez próbáljon meg olyan mértékben kapcsolódni munkatársaihoz, amennyire ez Önnek megfelel. Tartsa kezét a csoport életének "ütőerén", és próbálja követni az eseményeket! Létezik ugyanis egy meghallgató, összegző szerep is a csoportban, amit elfoglalhat - ha nem kíván különösebben megnyílni a munkatársai előtt. Sajnos, a vezetési stílus - és a csoport ehhez igazodó viselkedése - miatt a légkör változása kevéssé valószínű. A váltás gondolatát - lehetőségei függvényében - érdemes megfontolnia.