Pszichológiai tesztek (1) - 300 válasz alapján személyiségrajz

Vágólapra másolva!
Hogy a pályázáskor ne érje Önöket meglepetés, úgy döntöttünk, belevetjük magunkat a tesztek szerteágazó világába, és szakértők segítségével bemutatjuk a kiválasztáskor leggyakrabban alkalmazott pszichológiai teszteket. Sorozatunkat a CPI (California Psychological Inventory) teszttel indítjuk.
Vágólapra másolva!

A CPI (California Psychological Inventory) teszt a cégek és a fejvadászok egyik legkedveltebb kiválasztási eszköze. Legtöbbször már az első forduló alkalmával bevetik, hogy kiszűrjék az alkalmatlan jelölteket. "Persze az állások megszerzéséhez nem elegendő, ha csak e teszten felelnek meg a jelöltek. Mégis kijelenthető, hogy közel olyan fontos a CPI-on elért teszteredmény, mint például a személyes interjún tett benyomás" - mondja Pálfay Erzsébet, a tesztet több éve alkalmazó Catro Vezetői Tanácsadó Kft. tanácsadója.

Az amerikai hadsereg katonáinál kezdték

A teszt megbízhatóságát jelzi, hogy közel 50 éve használják a pszichológusok, pszichiáterek. Kezdetben az amerikai hadsereg katonáin alkalmazták, hogy felmérjék alkalmasságukat, képességeiket, személyiségjegyeiket. A CPI-t mintegy 25 éve alkalmazzák a munkaerő-kiválasztás során. A kérdőív segítségével a becslések szerint mára már több mint 50 millió emberről készítettek jellemzést a szakemberek.

A CPI segítségével a munkaadó általános képet kaphat a pályázó személyiségéről, annak hiányosságairól, erősségeiről. "A teszt négy fő csoportban ad képet a jelöltek személyiségéről: kiegyensúlyozottság, interperszonális hatékonyság; szocializáltság, felelősségérzet; teljesítménymotiváció; a személyes érdeklődés irányultsága" - mondta el Hámori Péter, a teszt értékelésében több éves tapasztalattal rendelkező szakpszichológus.

300 állítás: igaz vagy hamis?

Magyarországon talán elterjedtebb a CPI 300-as változat, (a másik teszt a CPI 480), melyben 300 kérdésre kell a tesztírónak válaszolnia. Pontosabban 300 állításról kell eldönteniük, hogy igaz vagy sem. Mivel pár másodperc alatt meg lehet adni a választ például arra, hogy "Egy héten többször is megyek moziba", a teszt kitöltése a "kérdések" nagy száma ellenére sem vesz sok időt igénybe.

A válaszokból az erre kifejlesztett szoftver egy grafikont készít, amelyből képzett szakember értékeli és írásban összefoglalja a pályázó személyiségét. Pl. hogy mennyire szorong, belső avagy külső késztetésre cselekszik inkább, mennyire rugalmas, mennyire közösségi ember és így tovább. Az értékelést egyébként minden esetben egy szakpszichológus végzi el.

Vizsgált tulajdonságok: becsvágytól a a rugalmasságig

A tesztben szereplő állítások az alábbi tulajdonságok meglétére illetve hiányára vonatkoznak: dominanciatörekvés, ambíció, becsvágy, kontaktuskészség, szociális fellépés, önelfogadás, aktuális közérzet, szorongásmentesség, egyéni felelősségtudat, társas felelősségérzet, önkontroll, tolerancia, elfogadókészség, én-erő, pozitív benyomáskeltés, közösségi beállítódás, teljesítés külső késztetésre, teljesítés belső késztetésre, praktikus intelligencia, pszichológiai érzék, empátia, rugalmasság, fogékonyság érzelmi reakciókra.

"Az adott tulajdonságra vonatkozó kérdések nem egymás után következnek, hanem teljesen összekeverve szerepelnek - és egyébként elég nehéz megállapítani, melyik tulajdonságot melyik kérdés vizsgálja"- jegyzi meg Hámori Péter.

Nem érdemes manipulálni

Éppen ezért a tesztet nem érdemes manipulálni (például a "Szeretem tisztán és rendben tartani a ruháimat" állításra a nem helyett az igen-t megjelölni). Hamis válaszokat adni már csak azért sem ajánlott, mert egy kompetencia interjún hamar kiderül, ha manipuláltuk a tesztet és másnak állítottuk be magunkat, mint amilyenek valójában vagyunk. Az állást így nem nyerjük el, és csak elvesztegettünk két-három hetet" - magyarázza Pálfay Erzsébet.

Oroszi Babett