Pályakezdők nagyító alatt: álláskeresési stratégiák értékelése

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) állásbörzéjén négy végzős álláskeresőt arra kértünk, mondják el, milyen stratégiákkal látnak neki az álláskeresésnek. Ezt követően Fazekas Zsolt, fejvadász, a Hill International ügyvezető igazgatója értékelte a keresési utakat. Amint az összeállításból kiderül: 10-12 elutasítás még nem feltétlenül az álláskereső hibája, nem érdemes a HR-osztályt megkerülve pályázni, a személyes kapcsolatokra is építeni kell, az állásinterjún pedig a pozitív tulajdonságok felsorolása helyett inkább konkrét példákkal bizonyítsuk alkalmasságunkat.  

Nóra 25 éves. A Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karának végzős hallgatója, aki január óta keres állást. Nóra az internetet tekinti a leghatékonyabb álláskereső fórumnak. Jelenleg öt különböző fejvadász cég adatbázisában szerepel az önéletrajza. Elmondása szerint szakmai kapcsolatrendszerét is szeretné mozgásba hozni álláskereséskor. A végzős hallgató mögött ugyanis fiatal kora ellenére szakmai tapasztalat áll. Nóra tanulmányai mellett 3 évig vezető beosztásban tevékenykedett egy élményturizmussal foglalkozó magáncégnél, sőt, Amerikában is dolgozott. A vendéglátóiparral foglalkozó szaklapokat is rendszeresen forgatja álláskeresési célzattal. Az elmúlt négy hónapban 10-12 interjún volt, mégsem járt sikerrel. Nóra arról számolt be: a számára felajánlott, nettó 100 ezer forint körüli fizetés számára nem megfelelő, 170 ezer forint tájékán határozná meg a minimumot. Önmagát határozott, megbízható, pontos, lojális, célratörő személyiségként jellemezné.

20 kudarc után érdemes elgondolkodni

Fazekas Zsolt megfelelőnek érzi Kovács Nóra álláskeresési stratégiáját. A szakértő úgy véli: 10-12 sikertelen állásinterjú még nem okvetlenül a pályázó helytelen technikájának bizonyítéka. A szakirodalom szerint 20 sikertelen állásinterjú után érdemes számot vetni az eddigi stratégiával és átgondolni, mennyiben kell azt módosítani. Ennek szellemében bátran és lelkesen tovább kell folytatnia az állásvadászatot.

Ne kerüljük meg a HR osztályt

A 26 éves Tibor három hónap múlva végez a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen élelmiszeripari mérnökként. Mielőtt elkezdi a keresést, tisztázza magával, hogy választott szakmájában milyen területek jöhetnek szóba. Elsőként a szakirányú cégek weboldalain nézne körül. A fiatalember szerint hatékony a spontán megkeresés. Ennek legjobb módja, ha a HR-osztály megkerülésével, közvetlenül a kiszemelt középvállalat egyik műszakvezetőjénél, a cég tulajdonosánál vagy ügyvezetőjénél érdeklődik telefonon. A leendő élelmiszeripari mérnök inkább bízik a szakmabeliek hozzáértésében, mint a személyügyi munkatársak kompetenciájában. Tibor nem utasítja el sem az álláskereső portálokat, sem a nyomtatott sajtó álláshirdetéseit. A fiatalember az állásbörzéket is hasznos lehetőségeknek érzi. Amikor tudomására jut, hol rendeznek ilyet, szinte mindig kilátogat a programokra. Bruttó 200 ezer forintos kezdő fizetéssel startolna. Pénzről pedig csak akkor érdeklődne az állásinterjún, ha meggyőződne arról: tetszik a felajánlott munkakör, és alkalmasnak érzi magát a feladatra.

Hideg hívások: egészséges önbizalommal rendelkezőknek

Fazekas Zsolt úgy véli: a közvetlen döntéshozó megszólítása meglehetősen kockázatos és fáradtságos álláskeresési módszer. Ám ha mégis sikerrel jár, a pályázó rendszerint kedvezőbb feltételek mellett juthat jobb álláslehetőséghez. Mindenesetre arra figyelmezteti a hideg hívásos megkereséseket kedvelő Tibort: amennyiben a kiszemelt cég adott fel konkrét álláshirdetést, semmiképpen se próbálkozzon a HR-osztály megkerülésével. Ezt ugyanis sehol sem nézik jó szemmel. A szakember a fenti álláskeresési technikát a gyakori elutasítások kockázata miatt mindenképpen egészséges önbizalommal rendelkező pályázóknak ajánlja.