A munkahely elvesztése sokak számára legalább akkora traumát jelent, mint egy szeretett családtag elvesztése. A munkájukat korábban nagy lendülettel, örömmel végzők szabályosan meggyászolják állásuk elvesztését. Az újdonsült munkanélküli életében az első reakció rendszerint a tagadás, a nehéz helyzet elfogadásának képtelensége. Ebben a helyzetben a düh és az aggodalom is természetes. A "miért éppen nekem mondtak fel" kérdése szintén intenzíven foglalkoztatja a munkanélkülivé vált személyeket.
Átlagosan hat hónap munkanélküliséggel lehet számolni
A sorozatos, sikertelen álláskeresési próbálkozások kudarcai tovább fokozhatják az elkeseredettséget, szomorúságot. Hosszabb idő után depressziós jegyek mutatkozhatnak: a hat hónapnál is régebb óta állást kereső, tartós munkanélküli lassan lemond a munkába állás reményéről is.
Az állástalanság új korszak kezdetét is jelentheti
A munkanélküliség időszaka ugyanakkor a megújulás egyik lehetséges kapujává, a szakmai előrelépés fontos időszakává is válhat. Az élethosszig tartó tanulás korában a statisztikák alapján a munkavállalók karrierútjuk során legalább 5-7 váltással számolhatnak. Ennek megfelelően legalább ennyiféle tevékenységgel kell majd foglalkoznia a nyugdíjkorhatár elérése előtt.
Drog, alkohol, cigaretta - egyik sem megoldás a munkanélküliségre
Semmi jóra nem vezet azonban, ha a munkanélkülivé vált személy naphosszat otthon ücsörög, elhanyagolja társkapcsolatát, házasságát, megszokott baráti körét, családi kötelezettségeit. A munkanélküliség nehéz heteiben, hónapjaiban könnyű, kézenfekvő megoldásnak látszik az alkoholizálás, a drog, a cigaretta, hatásuk azonban végzetes lehet. Ezeket mindenképpen kerülnie kell a munkanélkülieknek.
Vállaljunk több családi munkát
A munkanélküliség ideje nem árt a mindennapi családi kötelezettségekből többet vállalni. A rendelkezésre álló időt célszerű nyelvtanulásra, a társadalmi kapcsolatok fejlesztésére fordítani. A munkanélküliséggel együtt járó hangulatvesztés bizonyos mértékig természetes állapot, de felesleges passzívan lehetőségekre várni és belesüppedni az önsajnálat mocsarába.
Az önhibáztatás nem célravezető...
A lehető legrosszabb stratégia a munkanélkülivé válónak saját magát hibáztatnia a történtekért. Az elbocsátásnak nyilván megvannak a maga okai-gazdasági kényszer, az adott régióban, városban esetleg nincs igény az elbocsátott korábban művelt szakterületére. Az ilyen és ehhez hasonló helyzetekben azt sem árt tudatosítani: nincsen egyedül gondjaival, sokan ugyanilyen problémákkal küszködnek.
Lehet, hogy csak a cv-n kell finomítani
A sorozatos elutasítások kapcsán sem szabad elveszteni az önbizalmat. A következő elutasítás kiküszöbölése miatt viszont nem árt kielemezni, végiggondolni: mit csinált rosszul az álláskereső. Előfordulhat, hogy az önéletrajzon, a kísérőlevélen kell finomítani.
Fell kell térképezni a szóba jöhető megoldásokat
Az állástalanoknak mindenképpen érdemes igénybe venni az álláskeresési támogatás lehetőségét, pszichológiai szakszolgálat segítségét, majd megkeresnie a hozzá leginkább illő új foglalkoztatási területet. Nem kizárt, hogy a munkanélküliség felszámolásához új szakterület elsajátítására lesz szükség.
Tanulás, vállalkozóvá válás
Így a tanulmányok finanszírozására szolgáló források beszerzése mellett alaposan mérlegelni kell a korábban szerzett szakmai tapasztalatok mellett a környékbeli munkaerő-piaci igényeket. Munkanélküliként mérlegelhető a vállalkozóvá válás lehetőségét is. A vállalkozás beindításához szükséges üzleti tervek elkészítéséhez érdemes a foglakoztatási szolgálat segítségét kérni.