A stressztűrés mérése állásinterjún

Sok munkakörben elvárt a jó stressztűrő képesség. Állásinterjún szinte minden pályázó azt állítja magáról, hogy bírja a stresszt. De tényleg bírja? Miként mérik ezt a kiválasztáskor? A jelölt megvárakoztatásától az esetleges alvásproblémákra való rákérdezésig széles a tanácsadók tárháza.

Főként vezetői, de más pozíciók betöltéséhez magas fokú stressztűrő képesség szükséges. Nincs mindenkiben meg. Álláskeresőként azonban azt illik válaszolni az interjún, hogy "jó a stressztűrő képességem."
Az interjúztatóknak azonban megvannak a praktikáik e készségek felderítésére.

Mérés "szituációs kérdésekkel"

Ennek érdekében gyakran különböző, úgynevezett szituációs kérdéseket tesznek fel. "A kiválasztás megkezdése előtt felmérjük a munkakört, egyebek mellett azt is, hogy a mindennapi munka során milyen stresszforrásokra számíthat a leendő vezető. Ilyen stresszforrás lehet például az, hogy a közvetlen felettes vezetési stílusa lényegesen különbözik a pályázó vezetési stílusától. Megtörténhet, hogy az első számú vezető nagyon autoritatív, erősen hatékonyságcentrikus. Az ilyen vezető alatt a kissé kényelmesebb főnökök hamar a stressztűrés határához jutnak. Ha ez vár a jelöltre, akkor az interjúkérdéseinket úgy állítjuk össze, hogy választ kapjunk arra: hogyan viselkedne egy ilyen helyzetben, hogyan élné ezt meg?" - avatott be Lovász Sándor, az Asio Személyzeti és Gazdaságpszichológiai Tanácsadó Iroda szakmai igazgatója.

Váratják a jelöltet

A stressztűrés leghatékonyabb felméréséhez azonban nem feltétlenül a kérdéseken át vezet az út. Jó módszer az is, amely során először stresszes állapotba hozzák a jelöltet, majd ezt követően vizsgálják meg reakcióit. "Előfordul, hogy a jelöltet szándékosan váratják így előidézve a stresszes állapotot. Megbeszélnek vele egy időpontot, és csak jóval később hívják be. Így megtudják, hogy hogyan bírja például a várakozással járó stresszt. A beszélgetésen pedig fény derül arra is, hogyan, miként kommunikál ilyen állapotban" - magyarázta Lovász Sándor.

Két interjúztató esetén előforduló stresszteszt: egyikük megfigyel, a másik pedig vár az alkalomra, amikor "lecsaphat", egy válaszra olyan kérdést tud feltenni, amelyet általában csak "stresszkérdésnek" hívnak a szakemberek. "Ha ezekre a kérdésekre megfelelően reagál, átment a vizsgán" - magyarázta a szakmai igazgató.

Interjú szinte üres szobában

Van, aki a környezet adta lehetőséget is kihasználja a minél árnyaltabb eredmény elérése érdekében. "Az interjút például olyan szobában végzik, ahol a széken és asztalon kívül semmilyen más bútor nem kapott helyet. Ahol nincs ablak, és nincsenek képek a falon" - mondta el Lovász Sándor.

Az alvásproblémák kezelésére is rákérdeznek

A stressztűrés mellett a tanácsadók minden esetben felmérik azt is, hogyan vezeti le a felgyülemlett stresszt a jelölt. Hiszen lehet, hogy jól bírja a folyamatos feszültséget, viszont ha nem vezeti azt le, akkor előbb-utóbb kidől a székéből. "Megkérdezzük, mivel tölti szabadidejét, sportol-e, vagy hogyan kapcsolódik ki. Vagy épp azt, hogy alvásproblémáit - amennyiben vannak, illetve lennének - hogyan kezelné. Nagyon sokat elmond a jelöltről, ha erre a válasz: van egy jó orvos barátom" - véli Lovász Sándor.

"Az interjún fel lehet mérni a stressztűrés mértékét - egy bizonyos szinten. A valóban árnyalt kép kialakításához viszont nem elegendő ez a technika. Ahhoz erre specializált pszichológia tesztek és kérdőívek egyidejű bevetése szükséges. Kiváló eszköz, ám jóval drágább és időigényesebb az AC (assessment center) alkalmazása" - teszi hozzá az Asio szakmai igazgatója.

Oroszi Babett