A munkahelyi unalom veszélyes az egészségre

Bore out szindróma. A jelenség nem új, ám egy svájci vezetési tanácsadó nevezte először nevén és könyvet írt róla. Az unalom miatti fásultság, az eseménytelen munkanapok kitöltése látszattevékenységekkel főként az állami alkalmazottakat, a tisztázatlan felelősségi körökkel rendelkezőket, a nem nekik való munkakörben dolgozókat fenyegeti. Szélsőséges esetben depressziós tünetek is előfordulhatnak.

Ugyan a "bore out" a "burn out" (a túlmunka okozta kiégés) ellentétpárja, mégis hasonlóak a következményei: fásultság, szélsőséges esetben fizikai tünetek, így mozgásszervi panaszok, szív - és érrendszeri tünetek, vérnyomásproblémák, emésztőszervi gondok is kísérhetik. Ez is jelzi, a munkahelyi tétlenség - hasonlóan a túlzásba vitt munkához - komoly károkat okozhat. Philippe Rothlin vezetési tanácsadó könyvet is írt a jelenségről "Diagnose Bore out" címmel, melyben kifejti, az unalom miatti kiégés nagy számban érint állami alkalmazottakat, ám a szolgáltató szektorban és a tisztázatlan, nem egyértelmű felelősségi körökben dolgozók is komolyan veszélyeztetettek lehetnek.

Látszattevékenységekkel bizonyít a tétlenkedő munkavállaló

A bore out tüneteiben szenvedők gyakran egyáltalán nem kapnak feladatot, esetleg keveset, vagy épp nem érdekli őket a munkájuk - inkább csak mímelik azt. Úgy tesznek, mintha dolgoznának, szélsőségesebb esetben akár utolsóként távoznak az irodából. "Bore out esetén a munkavállaló már hosszú idő óta végzi ugyanazt a tevékenységet, amibe könnyen belefásulhat. Az ilyen munkavállaló az alulterheltség miatt "ég ki", hiszen nehéz végigülni a legalább napi 8 órás munkaidőt érdemi feladatok, kihívást nem jelentő teendők nélkül"- foglalja össze a legjellemzőbb tudnivalókat Kiss István tanácsadó szakpszichológus. Ráadásul az alulterheltség mellett újabb kockázati tényező, hogy valaki rájön: a kollégának nincs elegendő feladata. Ez szintén fokozhatja a stresszt - esetleg akkor is gyanakvóvá, védekezővé teheti a bore out-ban szenvedő, ugyanakkor az állását is féltő munkavállalót, ha arra nincs is oka. Ám a bore out nem a munkavállaló lustaságáról vagy tehetetlenségéről-sokkal inkább a körülmények szerencsétlen egybeeséséről szól.

Személyiséghez nem illő munka miatt is unatkozhatunk

Ám az unalom miatti kiégés nem csupán az alulfoglalkoztatott, kihasználatlan munkaerejű alkalmazottakat fenyegeti. "Előfordulhat, hogy valaki képességeiben, készségeiben messze meghaladja a munkahely, a feladat által elvárt követelményeket. Így még akkor is érezheti magát alulterheltnek, ha a munkahelyi feladatok megoldásában 120 százalékot hoz, és egyébként mindenki más elégedett a teljesítményével. Az is gondot okozhat, ha a munkakör nem passzol a munkavállaló személyiségéhez, vagy jelentősen megváltozott korábban változatos kihívásokat jelentő feladatköre"- teszi hozzá a szakértő.

Megfelelő állásajánlat esetén mondjunk csak fel

Jogos ezek után a kérdés: mi a megoldás, ha unalom okozta kiégést tapasztalunk? Kiss István azt tanácsolja: próbáljuk megkeresni jelenlegi, szürke és unalmas munkánk esetén is azokat a feladatokat, amelyek örömmel töltenek el és szívesen vállalnánk érte felelősséget. Ám ha nem találunk tevékenységünkben olyan elemet, ami megérdemelné az erőfeszítéseket, akkor itt az ideje a váltás mérlegelésének. Nem kizárt, hogy radikális karrierváltásra, esetleg átképzésre lesz szükség. Ám lehet, mindössze másik munkaadóra kell, akinél több lehetőség van a kibontakozásra. Konkrét állásajánlat hiányában azonban ne ugorjunk fejest a bizonytalanba. Ugyanis a huzamosabb ideig tartó állástalanságnál átmenetileg még egy kevés kihívást jelentő munkakör is jobb megoldás. Megfelelő ajánlat esetén mindenképpen lépni kell.

Takács Gabriella