Tíz perc munkahelyi pihenés csodákat tehet

Valaki kimegy kávézni a konyhába és a kollégákkal beszélget, más egykedvűen bámul ki az ablakon, megint más privát e-maileket válaszol meg. A dolgozók felmérések szerint napi 70 percet töltenek a munkaidőből pihenéssel. A kikapcsolódás fontos, növeli a későbbi munka hatékonyságát, ám nem mindegy, hogyan tesszük. Nem minden tevékenység alkalmas a feltöltődésre. Tippek, hogy még hatékonyabb legyen a munkanapunk.

Kísérletezzük ki, mikor esik vissza teljesítményünk

"Képtelenség napi 8-10 órában folyamatosan dolgozni. Kutatások igazolják, hogy megfeszített figyelemmel is legfeljebb 1-1,5 óráig képes magas hatékonysággal dolgozni egy ember, és ezt követően önkéntelenül is lankad a figyelme, romlik a teljesítménye" - mondja Kiss István tanácsadó szakpszichológus. "Ha nem kap lehetőséget a pillanatnyi lazításra, akkor könnyebben hibázik, esetleg végzetes balesetet szenvedhet.A legcélszerűbb megoldás, ha mindenki kikísérletezi, milyen személyre szabott stratégia a leghasznosabb számára, hogy a megfelelő időpontra időzítsen egy kis pihenést. A legfontosabb jelzés az lehet, amikor úgy érezzük, hogy képtelenek vagyunk több információt felvenni, elfutnak mellettünk a szavak, hirtelen kihagy a figyelmünk."

Pihenésre használjuk a szünetet

Az egyik leggyakoribb hiba a munkahelyen, hogy a dolgozók a munkaközi szünetben is a munkáról beszélnek. Ki mennyit pénzt hozott be? Milyen üzletek vannak láthatáson? A munkák közti néhány percet valóban kikapcsolásra használjuk. Már az is segíthet, ha sétálunk az irodában, néhány lépcsőt megteszünk a lépcsőházban vagy lemegyünk az utcára megmozgatni magunkat.

Az első tíz perc a leghatékonyabb

Több kutatás is bizonyítja, hogy a munkaközi szünet első tíz perce a leghatékonyabb. Éppen ezért fontos, hogy az ebédszünetet ne nyújtsuk túl hosszúra. Inkább többször tartsunk 10-12 perces szünetet, mint egyszer 40-50 perceset.

Nem jó, ha az íróasztalnál maradunk

Nem javítja a későbbi munka hatékonyságát, ha szünetben nem nyújtózkodunk, hanem az íróasztal előtt maradunk, privát e-mailezéssel, sms-ezéssel vagy internetes szörfözéssel töltjük az időt. Számítógépes munkát végzőknél legalább óránként fel kell állni a gép mellől. Ugyancsak nem lazít el, ha ekkorra időzítünk egy privát bevásárlást.

Dohányzás: nem egészséges, de legalább mozog a dolgozó

A cigarettaszünet annyiban javítja a munka hatékonyságát, hogy a kijelölt dohányzóhelyig valahogyan el kell jutni, így eközben mozognak az izmok...

Masszázs, relaxálószoba: vannak jó módszerek

Egyre több munkaadó ismeri fel, hogy hatékony szünetekkel növelhető a munkateljesítmény. Már Magyarországon is előfordul, hogy bizonyos időközönként masszőrt rendelnek. Vannak cégek, ahol kényelmes fotelekkel, fülhallgatóból szóló kellemes zenével relaxálóterem segíti a feltöltődést. Németországban például tudományos felmérések is születtek a relaxálótermek hatékonyságáról. Egy gelsenkircheni call centerben például ennek hatására jelentősen csökkent a munkatársakban a kortizol stresszhormon szintje a szervezetben. A munkatársak teljesítménye nőtt, és jobban is aludtak éjszakánként. Ezt a jelenséget erősíti meg Kiss István is: "Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy az információkra jobban emlékeznek és hatékonyabbak azok az emberek, akik a tanulás után rövid időt szundikálhattak. Analóg módon növekedhet a teljesítményünk a munkahelyen is, ha a megfelelő időszakokban néhány percet relaxálunk, gondolatainkat a munkától eltérő területekre irányítjuk. Célszerűen, ilyenkor fizikailag is érdemes kicsit eltávolodni a munkavégzés helyétől."

Fontos a helyes étkezés, ivás

Nagyban rontja munkánk hatékonyságát, ha a szünetekben folyamatosan kávét iszunk, nehéz és sok ételt eszünk. Az ebéd mellett a tízórait és az uzsonnát is érdemes a munkahelyen elfogyasztani, ugyanis javul a közérzetünk, ha a főétkezésen kívül többször is eszünk.