Az első telefon állásajánlatról dönthet

Az álláskeresés egyik kulcsmomentuma, amikor megcsörren a telefon és először jelentkezik be a fejvadász vagy az állást kínáló cég képviselője. Az első beszélgetés ugyanis sok mindent eldönthet. Hogyan lehet ebből a maximumot kihozni?

A legkínosabb momentum akkor érheti az álláskeresőt, ha a munkahelyén, munkaidőben keresi őt a fejvadász és a kollégák gyűrűjében kell a hívásra válaszolni. Kikerülhető a kellemetlenség, ha a pályázati anyagban otthoni telefonszámunkat vagy a cégnél is használt privát mobilszámunkat adjuk meg és jelezzük, 17 óra után tudunk a telefonra válaszolni. Semmiképpen ne küldjük el a céges mobil vagy a vállalat vezetékes számát. Ha éppen rosszkor jön a hívás és "nem tudunk beszélni", akkor mondhatjuk, hogy most nem alkalmas az időpont és kérjünk egy újabb időpontot.

Legyenek kéznél a referenciák is

Megkönnyíthetjük emellett a fejvadász dolgát akkor is, ha jó előre talonban tartjuk a rólunk referenciát adók - korábbi vezető, felettes vagy közvetlen felettesek - telefonszámát, elérhetőségét. Azonban csak akkor adjuk ki az elérhetőségeket, ha erre előzőleg a referenciaszemélytől engedélyt kértünk.
Az első telefonhívásból kideríthető, mennyire vesszük komolyan az állásajánlatot. Az nem várható el, hogy minden pályázatot fejben tartsunk, de a cég és a pozíció nevének említésére "kapcsolnunk kell", máskülönben a komolytalanság hatását keltjük. Mutassuk ki, ha érdekel a pozíció. A határozottság, az érdeklődő kérdések feltétlenül az előnyök közé sorolandóak.

Ne érjen váratlanul az angolteszt

Előfordul, hogy a fejvadászok az első alkalmat már egy rövid telefonos nyelvi szondára is felhasználják. Éppen ezért az álláskeresés folyamán csiszoljuk a nyelvtudásunkat, ha a pályázatban a nyelvtudás az elvárások között szerepel. Nagy eséllyel juthatunk a következő interjúkörbe, ha azonnal frappánsan tudunk a kérdésekre idegen nyelven válaszolni.

Jól írjuk körül az elvárásokat

Fontos továbbá a felelőtlen ígérgetések elkerülése. Ha nem konkrét állásajánlatra adtuk be a jelentkezést, hanem önéletrajzi adatbankból keresték ki cv-nket, pontosan tudatosítsuk a fejvadászban, keresünk-e állást, milyen területre és vállalnánk-e egy esetleges költözést. Sokkal előnytelenebbül befolyásolhatja a kommunikációt - végső soron az álláskeresés folyamatát is, ha utólag visszakozunk, vagy menet közben gondoljuk meg magunkat. Előfordulhat az is: nem kifejezetten kedvünkre való a fejvadász által felkínált pozíció. Ennek ellenére ne féljünk mindezt a tudtára adni. Neki is segítséget jelent, ha értesül az igényeinkről, a megpályázott pozícióval kapcsolatos elvárásainkkal. Ráadásul nem kizárt: előzőleg tévesen ítélte meg a pályázó személyiségét, igényeit.

A "pályamentés" csak külföldön elterjedt

Az érem másik oldala, ha történetesen mi ragadunk telefont és kezdeményezzük a fejvadásznál, hogy ajánljon figyelmünkbe néhány ígéretes pozíciót. Ez - a HR-szakmában "pályamentés" néven ismert, ritka gyakorlat - inkább a tengerentúlon jellemző. Hazánkban egyelőre elenyészően kevés cég folytatja, főként közép-és felsővezetők körében, akiknek így nem kell naphosszat állásportálokat böngészni és önéletrajzokat küldözgetni. A pozíciót váltani kívánó vagy állást kereső felsővezető ilyenkor első lépésként részt vesz a tanácsadó irodában egy személyre szabott, igényfelmérő beszélgetésen. Majd a cég egy megállapodás szerinti fix összeg fejében rendszeresen monitorozza az ügyfél számára a szóba jövő ajánlatokat, és konzultálnak az álláskeresővel. Ha az ügyfél megfelelőnek találja a pozíciót, a tanácsadó cég továbbítja a pályázatot-így a jelöltnek már "csak" az interjú-folyamatban kell részt vennie és helyt állnia...

Takács Gabriella