Szlovákia elhagyott bérekben, Románia zárkózik

Szlovákia és Románia. Két szomszédos uniós tagország, amelynek gazdasága zakatol. Egyre kevésbé éri meg az ott élő magyar kisebbségnek átjönni az anyaországba, ugyanis a bérviszonyok közelítenek a magyarhoz. Sőt, nettó bérekben a szlovákok előttünk járnak, Románia pedig nagyon alacsony szintről indulva rohamosan zárkózik. A két ország bérviszonyait hasonlítottuk össze a magyarországival.

Az utóbbi években Szlovákia és Románia gazdasága zakatol, ami a GDP-növekedésből, a munkanélküliségi trendekből és a reálbér-emelkedésből is kitűnik. 2007 utolsó negyedévében Szlovákiában a bruttó hazai termék 14,3 százalékkal, Romániában 6,6 százalékkal emelkedett, míg Magyarországon mindössze 0,4 százalékos növekedést regisztráltak. A munkanélküliséggel hasonló a helyzet. Romániában 0,4 százalékkal, Szlovákiában 1,5 százalékkal csökkent a ráta tavaly március óta, Magyarországon viszont 0,3 százalékkal növekedett. A trendek a fizetésekre is érvényesek. Ugyan a hivatalos magyar bruttó átlagfizetés még magasabb a szlováknál (196 ezer illetve 155 ezer forint), nettóban a szlovákok már többet visznek haza, köszönhetően adórendszerüknek.

Szlovákia-Magyarország: bruttóban előny itt

Az egyes iparágak közül az energia-, gáz- gőz- vízellátásban nálunk az átlagbér 224 ezer forint, ott 217 ezer forintnak megfelelő szlovák korona. Hasonlóan alacsony, vagyis 20-30 ezer forint a különbség a feldolgozóiparban, az építőiparban és a kereskedelemben. A feldolgozóiparban munkát vállalók itthon 176 ezer forintra, kint 160 ezer forintra számíthatnak. Az építőiparban tevékenykedők Magyarországon 137 ezer forintot, Szlovákiában 120 ezer forintnak megfelelő koronát kapnak. A kereskedelemben dolgozók pedig itt 170 ezer forintos, ott pedig 149 ezer forintos átlagbérrel számolhatnak.

Nettóban a szlovákok elhúztak

A legnagyobb különbség a pénzügyi tevékenységet végzők esetében tapasztalható, Magyarországon kétszer annyi pénzre, bruttó 464 ezer forintra számíthatnak a szakemberek. Bár itt szerepet játszat, milyen foglalkozási csoportokat vesznek be a számításba.

Havi bruttó átlagkeresetek 2008 első negyedévében (forintban)

Iparág	Magyarország	Szlovákia (zárójelben koronában)
feldolgozóipar	176 000	160 500 (20 480)
villamosenergia	224 000	217 400 (27 746)
vendéglátás	121 000	85 600 (10 921)
pénzügy	464 000	191 800 (24 480)
távközlés	197 000	220 000 (28 000)
építőipar	137 000	120 000 (15 378)
kereskedelem	170 000	149 000 (19 014)

(forrás: Központi Statisztikai Hivatal és szlovák állami statisztikai hivatal)

Nettóban előttünk a szlovákok

A munkavállaló azonban többnyire nettóban számol. Ennek alapján már a szlovákoknál van az előny szinte minden teerületen. A Deloitte tanácsadó cég tavaly készített egy kutatást, amely során azt vizsgálták: az adók levonása után a fizetésből mennyi marad a dolgozók zsebében. A tanulmányból kiderült: ezer eurós bruttó bér esetén a magyarok a fizetés 60 százalékát, a szlovákok pedig a bér 80 százalékát vihetik haza.

A villamosenergia, gáz-, gőz- vízellátás szektorban például összesen 31 ezer forinttal előznek meg minket a szomszédok: nekik 165 000 ezer forint marad a zsebükben, míg a magyaroknak csak 134 ezer forint. A feldolgozóiparban 19 ezer forinttal, a kereskedelemben 12 ezer forinttal, az építőiparban pedig 13 ezer forinttal keresnek többet a szlovákok. Egyedül a pénzügyben van előnyünk, ám ennek vélhetően metodológiai okai is vannak.

Havi nettó átlagkeresetek 2008 első negyedévében (forintban)

Iparág	Magyarország	Szlovákia (zárójelben koronában)
feldolgozóipar	106 000	123 800 (15 800)
villamosenergia	134 000	165 000 (20 966)
vendéglátás	73 000	71 300 (9098)
pénzügy	278 000	145 700 (18 600)
távközlés	118 000	165 700 (21 153)
építőipar	82 000	96 000 (12 224)
kereskedelem	102 000	115 700 (14 775)

(forrás: Központi Statisztikai Hivatal. A szlovák adatok egy adótanácsadó cég és internetes bérkalkulátor adatain alapulnak)

Nem elég az angoltudás

A fizetéseket látva felmerül a kérdés: vajon a magyar dolgozók nem döntenek-e inkább Szlovákia mellett? Oláh Sándor, a Rév-Komáromban található Eurex munkaerő-közvetítő iroda munkatársa elmondta: nem jellemző, hogy szlovák állásokat magyarok pályáznának meg. Ennek legfőbb oka, hogy a keresettnek számító szellemi munkák zöméhez - értékesítő, pénzügyi tanácsadó - nem elég az angol nyelvtudás.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adataiból az is kiderül, hogy a szlovákok is egyre kevesebben döntenek Magyarország mellett. Számuk egy év alatt 5 ezerrel csökkent. Nemcsak a szlovák, a hazánkba érkező román dolgozók száma is nagyban, az utóbbi 3 évben 50 százalékkal csökkent.

A román bruttó bér a magyar fele

Másik uniós szomszédunknál, Romániában az átlagkereset alig több mint a magyar átlagbér fele, egészen pontosan 105 ezer forint. A szektoronkénti bontás sem tartogat nagy meglepetéseket. A feldolgozóiparban, a vendéglátásban és a kereskedelemben 50 százalékkal, az építőiparban 36 százalékkal, a villamosenergia és a pénzügyi szektorban 30 százalékkal, a távközlésben pedig 23 százalékkal keresnek kevesebbet a román dolgozók.

Havi bruttó átlagkeresetek 2008 első negyedévében (forintban)

Iparág	Magyarország	Románia (zárójelben lejben)
feldolgozóipar	176 000	85 000 (1 321)
villamosenergia	224 000	153 000 (2 370)
vendéglátás	121 000	61 000 (938)
pénzügy	464 000	325 000 (5 040)
távközlés	197 000	150 000 (2 318)
építőipar	137 000	87 000 (1 355)
kereskedelem	170 000	87 000 (1 354)

(forrás: Központi Statisztikai Hivatal, román állami statisztikai hivatal)

Kedvezőbb a román adórendszer

A nettó béreket tekintve viszont Románia esetében is kisebbek a különbségek. A Román Statisztikai Hivatal adataiból kiderül: A távközlés szektor nettó béreit mindössze 12 ezer forint választja el, a villamosenergiáét pedig 12 ezer forint. A nettó összeg tekintetében a pénzügyi szektor fizetései is közelebb kerülnek, 30-ról 18 százalékra csökken a különbség. A többi iparágban a bruttóhoz hasonló arányú, vagyis 40-50 százalékos a keresetkülönbség.

Havi nettó átlagkeresetek 2008 első negyedévében (forintban)

Iparág	Magyarország	Románia
feldolgozóipar	106 000	62 000
villamosenergia	134 000	110 000
vendéglátás	73 000	45 000
pénzügy	278 000	227 000
távközlés	118 000	106 000
építőipar	82 000	63 000
kereskedelem	102 000	63 000

(forrás: Központi Statisztikai Hivatal, román állami statisztikai hivatal)

Oroszi Babett