Sokan tupírozzák fel nyelvtudásukat a cv-ben

Tízből három pályázó irreálisan tünteti fel nyelvtudását önéletrajzában - állítják fejvadászok. A többség túloz, ám vannak túlságosan szerény álláskeresők is. Érdemes a valóságnak megfelelően fogalmazni, ugyanis gyorsan kideríthető a turpisság. Nem könnyű azonban írásban megfogalmazni nyelvi szintünket. Mit jelent az álláshirdetésekben gyakran megfogalmazott társalgási, tárgyalási és kommunikációs szint?

A fejvadászok tapasztalatai alapján 10 pályázó közül legalább 3 irreálisan tünteti fel nyelvtudásának szintjét. Attól tartanak, ha nem írják be az elvárt szintet, eleve be sem hívják őket interjúra. Leggyakrabban a pályakezdők esnek ebbe a hibába. "Nemrégiben egy fiatal, rendkívül öntudatos pályakezdő jogász hölgyet interjúztattunk, aki az önéletrajzában tárgyalási szintűként tüntette fel angoltudását. Ám néhány kérdéssel azonnal kiderült, hogy csak az előre betanult nyelvi paneleket fújja készségszinten. Nagyon gyenge lábakon állt a tudása"- hoz példát Katona Izabella, a Human Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

Túl szerények vagy nem látják képességeiket?

Nemcsak a tudás feltupírozására, hanem a ténylegesnél lényegesen alacsonyabb szintűre becsült nyelvtudásra is bőven akad példa a pályázók körében. A korábban középiskolai angoltanári diplomát is szerzett Katona Izabella elmondta: másik esetben egy németül anyanyelvi szinten tudó, angolul alig 1-2 éve tanuló álláskereső értékelte alaposan alul angoltudását. Az interjú alatt persze kiderült: remekül, folyékonyan beszél, csakhogy ő felsőfokú némettudásból kiindulva hitte nyelvismeretét kevésnek.

Akadnak ugyanakkor pályázók, akik egyáltalán nem tesznek említést a nyelvismeretről. "Egy pályázó ezt a részt egész egyszerűen kihagyta. Amikor rákérdeztünk, annyit mondott: évekig dolgozott a versenyszférában, multinacionális vállalatnál. Szerinte már ebből is rá lehet jönni, hogy idegen nyelvek nélkül mindez elképzelhetetlen lett volna" - mondta Hegymegi Orsolya, a Grafton Recruitement vezető tanácsadója.

A fejleszthető nyelvtudás semmire nem elég

Mint a szakemberek elmondták: a pályázók a legkülönfélébb kifejezéseket használják az önéletrajzokban tudásuk körülírására. Sokan az alap, a közép vagy a felsőfokú állami nyelvvizsga A, B vagy C fokozatait említik meg, ám mindez fejvadász szemmel nem sokat ér. A versenyszférában nem a papír meglétén, hanem a tényleges, mindennapi helyzetekben praktikusan felhasználható tudáson van a hangsúly. Az állami nyelvvizsgáknak inkább a közigazgatásban megpályázott pozíciók esetében lehet jelentősége a nyelvpótlék miatt.

Gyakori, visszatérő fordulat a társalgási, a tárgyalási és a kommunikációs szintű nyelvtudás említése is. Emellett volt már példa olyan pályázóra, aki "alapfok alatti", "passzív alapfokú", "fejlesztendő", esetleg a "nyelvtanulás folyamatban" fordulattal címkézte fel a tudását. Álláskeresőként azonban nem árt tudni: a "fejlesztendő" és a "folyamatban levő" megjegyzések értékelhetetlenek, mivel nem utalnak valós nyelvismeretre.

Alapfokú, kommunikációs, társalsági, tárgyalási

Katona Izabella elmondta: alapfokú nyelvismeretről akkor beszélhetünk, ha a pályázó tudja fogadni az idegen nyelvű telefonokat, képes röviden bemutatkozni, elkalauzolni, bekísérni és hellyel kínálni a külföldieket, velük kisebb párbeszédeket is lefolytatni. Magasabb, kommunikációs szintű nyelvtudás esetén már a gördülékeny, napi munkavégzéshez szükséges szókinccsel és tudással rendelkezik a pályázó. A tárgyalási ennél jóval magasabb szintet feltételez: a munkavállaló ezzel már képes a saját szakterületén belül érvelni, ellenérveket felhozni, meggyőzni a tárgyalópartnert, felelős üzleti döntéseket hozni és prezentációkat is tartani.

Írásban vagy szóban vagyunk jobbak?

Persze nem elképzelhetetlen az sem, hogy a jelentkező az adott tudásszinten nem egyformán erős szóban vagy írásban, vagy épp régen tette le a felsőfokú nyelvvizsgát és menet közben picit megkopott a tudása. Hegymegi Orsolya erre az esetre azt tanácsolja: ilyenkor mindig jelezzük az önéletrajzban, írásban vagy szóban vagyunk-e erősebbek. A nyelvtudás említésekor az idegen nyelven végzett feladatokat is megfogalmazhatjuk 1-2 szóban, frappánsan, tömören, például: idegen nyelvű levelezés, beszámolók és riportkészítés. A régen letett nyelvvizsgákhoz ajánlott odaírni, passzív felsőfokú nyelvtudásról van szó. Ebből már lehet tudni, hogy magas szintű, némi energia befektetésével feleleveníthető tudással rendelkezünk. A hatékony állásinterjús szereplés érdekében azonban célszerű mindenkinek alaposan áttanulmányozni az önéletrajzhoz, a bemutatkozáshoz és a szakterülethez kapcsolódó idegen nyelvű szókincset. A külföldi álláshirdetések kifejezéseinek átböngészése, átfutása is segíthet a felkészülésben.

Hat szintet határozott meg az Európa Tanács

A nyelvtudás szintjének felmérésében egyébként az Európa Tanács idegen nyelvi tudásszint-meghatározó táblázatának kódrendszere is segítheti az állásinterjú előtt állókat. Bár a fejvadászok nem e szerint sorolják be a pályázók tudását, támpontként, tájékozódásképpen mégis hatékonyan használható a felkészülésben.
A1-minimum szint. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket
A2-alapszint. Rutinszerű nyelvi helyzetben tud kommunikálni
B1-közép szint. Általa ismert témákban folyamatos szövegeket alkot
B2-emelt szint. Részletes szövegeket tud alkotni különböző témákban
C1-felsőfokú szint. Megért igényesebb szövegeket és rejtett jelentéstartalmat is érzékel
C2- anyanyelvi szint. Mindent könnyedén megért, még a jelentések bonyolultabb árnyalatait is

Takács Gabriella