"Oda megyünk, ahonnan mindenki menekül"

A tűzoltókban bízunk a legjobban a szakmák képviselői közül - derült ki a Gfk piackutató közelmúltban publikált felméréséből. Száz megkérdezettből 98 kedveli őket, amivel a postásokat (95), a tanárokat (92) és az orvosokat (86) előzték meg. Egy tűzoltó alezredesnél érdeklődtünk a szakma szépségeiről, veszélyeiről, a fizetésről valamint arról, vajon miért bennünk bíznak legjobban az emberek.

- Jó napot kívánok, Nagy László alezredest keresem.
- Pillanat türelmét, mindjárt megkeresem. Laci!!! - kiáltja a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság portása. Aztán az élet közbeszól. "Riasztás, vigyázat tűzoltóautó-kihajtás" - ismétli el néhányszor egy monoton, női géphang és László, akit épp szóra szeretnénk bírni a tűzoltók szakmájáról, csapatával máris autóba vágja magát és elviharzik a helyszínre. Várakozás közben szóba is elegyedem a portással. Mint mondja, kiszámíthatatlan, meddig tart egy-egy kivonulás. "Van, hogy nincsen komoly baj: ilyenkor fél óra múlva itt vannak. De arra is volt példa, hogy a hosszúra nyúlt szolgálat miatt teával és zsíros kenyérrel segítették őket a helybeliek." Szerencsére nemsokára kiderül: nem történt komoly baj, most is viszonylag hamar visszaérnek a parancsnokságra.

Lakatosból lett tűzoltó

Nagy László 21 éve tűzoltó. A tűzoltóságra való átnyergelés előtt lakatosként, egyedi tervezési pneumatikus gépek gyártásával foglalkozott. A munka és a vele járó folyamatos utazások szerte az országban azonban egyre több szabadidőt vettek el tőle és családjától. László ezért több szabadidőre vágyott: így amikor egy ismerős útján lehetősége nyílt arra, hogy a szükséges képzés elvégzése után, tűzoltóként folytassa, nem is gondolkodott sokat. A váltást az új munkával járó szerényebb jövedelem ellenére sem bánta meg. "Nagyon jó munkahelyi csapat jött itt össze: van, hogy miattuk érek be egy órával korábban és megyek haza később"- emeli ki a csapatszellem fontosságát.

Arra a felvetésemre, hogy a gyakran emésztő hőségben, fojtogató, fekete füstben, sötétségben, lángoktól recsegő-ropogó épületek falai között, speciális védőfelszerelésben tevékenykedő tűzoltókról az átlagembernek nem feltétlenül a nyugodt, biztonságos munkakörülmények ugranak be, azt feleli: szinte mindegyik munkának vannak veszélyei. "Egy hivatásos sofőr munkája sem kevésbé kockázatos: érdemes megnézni, közülük mennyivel többen sérülnek meg munka közben valamilyen balesetben."

Nyolcszoros túljelentkezés

A tűzoltók oktatásában, kiképzésében is részt vevő szakember úgy tapasztalta: nem mindig a hősiesség mítosza ösztönzi a fiatalokat a tűzoltói pálya választására. Sokan nem tudják, hogyan tovább érettségi után és szeretnének szakmát tanulni. A szakma iránt most is nagy az érdeklődés. "Nemrégiben közel 300 ember jelentkezett, végül 40 embert vettünk fel. Persze rengetegen érkeznek eleve elhivatottan. De az sem baj, ha eleinte nem így van. "A tűzoltóság tipikusan az a szakma, amelyben a hivatástudat gyakran menet közben, a napi munka során átélt sikerélmények hatására alakul ki. Nálunk a sikerélmény mindennapos dolog, mert minden tüzet el lehet oltani valahogyan, ennek megfelelően sikeresen végződnek a kivonulások is." A tűzoltók napi sikeradagjához emellett a lakosság részéről tapasztalható támogató, pozitív magatartás is nagyban hozzájárul.

Ebben a munkában nincs mellébeszélés

László hallott a Gfk piackutató felméréséről, amely szerint a lakosok a tűzoltókban bíznak a leginkább. Az okokról is megvan a véleménye. "Először is közvetlenek vagyunk: az érdeklődőknek egy előzetes bejelentkezés után szívesen megmutatjuk a tűzoltóságot, az eszközöket. De említhetném azt is, hogy tőlünk nem hallanak beváltatlan ígéreteket, hisz felesküdtünk a segítségnyújtásra és mentésre, amit naponta be is tartunk, bennünk sohasem csalódhatnak, számíthatnak ránk. A mi munkánkban viszont nincs mellébeszélés. A jó végeredmény, a megfékezett tűzvész önmagáért beszél. Minket egyébként valószínűleg azért kedvelnek annyian, mert rólunk a médiában lejövő és a valóságos kép teljesen összhangban van." Persze sietve hozzáteszi: az adófizetők forintjaiból finanszírozott tűzoltói munka és feltételei bizony költségesek. Ezért sem túl szerencsés hozzájuk fordulni olyan, a bulváripar által előszeretettel felkapott, kis horderejű ügyekben, mint például egy faágak közt rekedt házimacska leemelése a lombok közül, hisz amíg macskát mentenek embert és értékeit nem tudják.

Tériszonyos pályázók hátrányban

Nagy László tanítványainak emellett azt szokta mondani, a tűzoltókat a civilektől gyakorlatilag három dolog - a fizikai-pszichológiai-orvosi alkalmasság, a szakmai ismeretek és a speciális védőeszközök és felszerelések - különbözteti meg. "Alkalmassági vizsgán egy bevetés körülményeit szimuláljuk: például gomolygó, sötét füsttel, ketreccel, lezárt járatokkal, hangeffektusokkal. De van olyan feladat is, amikor a 33 méteres tűzoltólétrára 20 méter magasra kell felmásznia a jelölteknek, vagy sokkoló képsorokat mutatunk balesetekről és tüzekről."

120 másodperc alatt indulásra készen

Persze pszichológiai szempontból korántsem mindenki alkalmas a lánglovagok hősies feladatainak végzésére. Emellett a gyorsaság, az állóképesség is nagyon fontos. "Van a szakmában egy mondás: mi oda megyünk, ahonnan mindenki menekül. Gyakori látvány például lakástüzeknél, hogy a panelházak lépcsőin hiányos öltözékben, riadtan és kormosan emberek szaladnak velünk ellenkező irányba. A tűzoltónak télen-nyáron, hóban-fagyban készenlétben kell állniuk: például a riasztástól számított 120 másodperc múlva menetkészen az autóban kell lenni."

Fennáll a pszichés kiégés veszélye

László hozzátette: mivel a lelkileg is megterhelő munkakörben fokozott a pszichés kiégés veszélye, a tűzoltók szakmai, pszichológiai alkalmasságát rendszeresen felülvizsgálják. A legelhivatottabbaknak persze eszükbe sincs otthagyni a szakmát, ám a munkához tartozó ártalmak még a legkiválóbbakon is kiütköznek néha. "A legjellemzőbb példa erre a lámpa- vagy csengőfrász. A riasztás előtt nem sokkal egy lámpa kigyulladása jelzi, riasztás következik, indulni kell. Ennek hatására egy kolléga a múltkor otthon, a szomszéd szobában éppen felgyulladó lámpa fénye láttán majdnem elrohant öltözködni"- említ példát.

Takács Gabriella