Vágólapra másolva!
A motoros futárokhoz vagy az építkezésen dolgozókhoz képest szinte paradicsomi körülmények között érezhetik magukat az irodai dolgozók. Ám az ő egészségükre is sok veszély leselkedik. Milyen egészségügyi problémák jöhetnek elő az irodai munkában? Hogyan lehet ezeket kikerülni, kezelni?
Vágólapra másolva!

Kisebb-nagyobb fizikai és lelki eredetű panaszok egész tárháza csökkentheti az irodai dolgozók komfortérzetét és okozhat különféle egészségügyi problémákat. "Az irodai munkát végzők jelentős részénél rendszeresen előfordulhatnak a tarkó-, fej-, nyak-, hát- és gerincfájdalmak. Az okok az egész napos ülőmunka mellett a rossz testtartásban is keresendők. Az egy helyben hosszabb ideig ülők háta jellemzően gömbölyű formát vesz fel. Derekukat is görbén tartják - nyakuk ugyancsak előretolódott helyzetbe kerül, ezzel a vállat is rossz irányba húzva" - vázolja fel röviden a panaszok hátterét Relle Éva, a Magyarországi McKenzie Intézet vezető gyógytornásza. A szakember hozzátette: a nála megfordulók túlnyomó része küzd az ülőmunka következtében kialakult panaszokkal.

Irodai dolgozók a gyógytornász ügyfelei

Szerencsére van megoldás, ám ehhez a testtartásra törekvésen túl több testmozgásra van szükség. Mint Relle Éva sietve hozzátette: bár a testmozgás hallatára a legtöbb embernek a konditeremben eltöltendő hosszú és kimerítő órák rémképe ugrik be, igazából rossz irányba tapogatóznak. "Nem kell rögtön teljesíthetetlen követelményekre gondolni vagy célokat kitűzni. Már az is rengeteget használ, ha -kifejezetten a helytelen testtartás korrigálása céljából - az íróasztal felett görnyedő munkavállaló óránként felemelkedik a székéből, kinyújtózik, homorít. Esetleg tesz néhány lépést az irodában."

Szerezzünk be derékpárnát

Időt erre egyébként jogszabály is ad. Egy egészségügyi miniszteri rendelet szerint a folyamatos, képernyő előtti munkavégzést a munkáltatónak úgy kell tudni megszerveznie, hogy azt óránként 10 perces, egymással össze nem vonható szünetek szakítsák meg. Emellett a képernyő előtti munkavégzés napi időtartamának sem szabad többnek lennie 6 óránál. Megoldást jelenthetnek derékfájósoknak a kényelmes derékpárnák is: ezek már alig néhány ezer forinttól elérhetőek és a szék támlájára húzhatóak.

Az úszás használ, a súlyemelés nem

Emellett az esetleg komolyabb fizikai aktivitásra is vágyóknak javasolt körültekintően sportot választani. "Egyáltalán nem minden mozgás használ a testtartás korrigálására és a panaszok enyhítésére. Egy teljes munkanapon át a computer előtt görnyedő munkavállalónak nem célszerű bicikliznie vagy hol fekve, hol pedig épp ülve súlyokat emelgetnie - hiszen épp a rengeteg ülés káros következményeit szeretné valahogyan visszaszorítani. Ezek helyett érdemesebb inkább futni, úszni, esetleg tornászni vagy valamilyen labdajátékot választani." Relle Éva mindenesetre hozzáfűzte: komolyabb fájdalmak vagy régebb óta tapasztalható problémák esetén okvetlenül javasolja gyógytornász felkeresését.
Az "íróasztalhoz láncolt" dolgozók egészségi állapotát munkakörnyezetük is rontja, mint például a nem megfelelő ergonómiájú iroda, ahol rosszul tervezettek a bútorok vagy nem megfelelően világítottak a helyiségek. A negatív hatások nem csupán a koncentrálóképességet, a kreativitást gyengítik, hanem a szív- és keringési rendszernek sem tesznek jót, ezáltal pedig csökken a szellemi és a fizikai teljesítmény is.

Egérbaj: ha zsibbad az alkar, a csukló

Ehhez társulhat még, hogy az éveken át tartó billentyűzet- és egérhasználata is okozhat problémát. Például egy idő után a kéz megmozdítása is komoly fájdalommal jár és szinte lehetetlenek a legegyszerűbb kézmozdulatok is. "Világszerte több millióan szenvednek az RSI szindrómában (Repetitive strain injury), amelynek tünete lehet a gyakori hát- vagy karizom-fájás, de a zsibbadás, bizsergés, izomgörcs, csukló- és ujjfájás, illetve a kar és a csukló erőtlensége is. További árulkodó jel, ha a dolgozó szempanaszokról, koncentráció-csökkenésről és fáradtságérzetről számol be" - magyarázza Gábor Edina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) főigazgatója.

Megelőzés: óránként 10 perc felállás

Az RSI- szindróma kiküszöbölésére is ugyanaz érvényes, mint a rossz testtartásra. Célszerű és fontos a törvényi rendeletben előírt, képernyő előtt töltendő idő mennyiségére vonatkozó szabályokat betartani, azaz óránként 10-10 percet felállni a gép mellől és gimnasztikával a teljes testizomzatot átmozgatni, de különösen az arc, a nyak, váll és a hát izmait nyújtani, lazítani. Segít, egy falra kiragasztott "súgó", egy gimnasztikai gyakorlatokat bemutató plakát. A legjobb megoldás, ha közösen, többen, együtt végezzük - humorral - a gyakorlatokat.

Kapcsoljuk ki a stresszforrásokat

Az irodai léthez köthető egészségi problémák kialakulásáért természetesen a munkahelyi stressz is nagyban felelős. Egy légterű, nagy irodában zavaró lehet, hogy szinte, mindig van, aki éppen telefonál. Érdemes figyelni az iroda megvilágítására is. Fárasztó a félhomály és stresszes is lehet. Tehát a legjobb megoldás egy általános fényforrás mellett több, kisebb helyi lámpával is gondoskodni a világításról. Komfortosabbá tehető a munkahely akkor is, ha van mód egy kisebb privát zóna kialakítására magunk körül. Például kisebb tárgyakkal, egy-egy szobanövénnyel, poszterrel vagy fotóval rögtön otthonosabbá - ezzel együtt stressz-mentesebbé - tehető a saját irodarész.

Ha az irodai étkező koszos...

Figyeljünk az együttélés szabályaira is! "Nemrégiben előadást tartottam egy cégnél. Néhány kérdésből hamar kiderült, mennyi minden okozhat feleslegesen stresszt a dolgozónak. A hozzászólók többsége a fizetésen és a vezetői hozzáálláson túl, az iroda berendezésén, a közös helyiségek tisztántartásán - például a közös konyhai tűzhelyről a frissen főtt kávé maradványainak eltakarításán, pontosabban ennek hiányán - változtatott volna. Sokan sérelmezték például azt is, hogy nincs lehetőség elkülönülnie dohányzóknak és nem dohányzóknak"- sorolt fel néhány jellemző stresszet kiváltó rizikófaktort Gábor Edina OEFI-főigazgató.

Pénzbe kerül a cégnek a túlzott stressz

A munkavégzéssel összefüggésbe hozható problémák több mint 136 milliárd euróba kerülnek évente az európai cégeknek. Az Egyesült Királyágban a táppénzes esetek 40 százaléka bizonyíthatóan a stressz és a lelki megterhelés következménye - ez évente összesen 60 millió euró kiesést okoz. A német nők 40 százaléka rendszeresen szenved stressz miatti fejfájástól és szed is rá fájdalomcsillapítót - hangzott el a "Munka: Lélekre hangolva" egészséges munkahelyekért kampány nyitórendezvényén.

Takács Gabriella