Vezetővé tennének a munkahelyen - tippek a jó döntéshez

Mit kezdjünk azzal a helyzettel, ha vezetői pozíciót ajánlanak fel, és bizonytalanok vagyunk, hogy alkalmasak vagyunk-e rá. Ha gondolkodás nélkül igent mondunk, és képességeinket meghaladja az új munkakör, repülünk a cégtől. Szintén baj lehet, ha visszautasítjuk, mert nem látnak fejlődési potenciált. A döntés átgondolásáról és az okos kommunikációról kérdeztünk szakembereket.

"A vezetői kinevezés előtt álló dolgozónak mindenképp szükséges tartania - szakértő vagy akár az ismerősei segítségével - egy részletes önvizsgálatot, amely arra fókuszál, hogy valóban rendelkezik-e a munkakör által elvárt készségekkel" - mondja Kozáry Vilmos, a Dr. Pendl & Dr. Piswanger Vezetői Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

"Ajánlott számba vennie: van-e olyan kisugárzása, amely a munkatársak számára biztonságot nyújt, képes-e a munka összehangolására, tud-e kellemes munkakörnyezetet, hangulatot teremteni, fel tudnak-e majd nézni rá az alkalmazottak, rendelkezik-e a kellő szociális érzékenységgel, csapatépítési készséggel illetve döntési képességgel" - sorolta az átgondolnivalókat az ügyvezető.

Amennyiben valamely készség hiányzik - tette hozzá - gondolja át, milyen módon tudja fejleszteni azt, és mennyi időbe kerül mindez.

Átgondolásra érdemes: képzettség, munkakör tartalma

"Semmiképpen sem ajánlott az előléptetés elfogadása, ha az illető nem rendelkezik a megfelelő képesítéssel, képzettséggel. Hamar kiderül, és mindenki számára kellemetlen" - figyelmeztet Terdik Zoltán tanácsadó, a Multi Tasking Services trénere.

"Célszerű továbbá azt is számba venni, új munkaköre elég izgalmas lesz-e. Hiába jár például magasabb bérrel egy előléptetés, ha a dolgozó nem szereti az új munkáját, előbb-utóbb kilép belőle" - mondta el.

Több stressz, kevesebb szabadidő - megéri?

A dolgozónak emellett érdemes végiggondolni, a kinevezéssel járó változások beleférnek-e az életébe, hosszú távon is bírja-e a terhelést: a magasabb pozíció ugyanis jóval több felelőséggel és több stresszel jár, és arra is számítani kell, hogy míg a szellemi terhelés megnő, addig a családdal tölthető idő csökken.

"Amennyiben ez nem probléma vagy mindezeket kompenzálja a pozícióval járó megbecsültség, tisztelet vagy épp a bér, nyugodtan belevághat. Abban az esetben is ajánlott elvállalnia az előléptetést, ha felkészültebbnek érzi magát, mint amit jelenlegi munkája igényel, ha motiválja a nagyobb felelősség, vagy ha szeretne döntési pozícióba kerülni" - mondták el.

Lehet időt kérni a felkészülésre

Mit tegyen a dolgozó, ha átgondolva a fentieket arra a következtetésre jut, hogy mégsem kíván élni a lehetőséggel? Nem ássa meg vele a saját sírját a cégen belül? "A munkáltatók akkor fogadják megértően az elutasítást, ha a munkavállaló még szeretné képezni magát, csak pillanatnyilag nem érzi magát felkészültnek. Célszerű meghatározni ekkor, mikorra tudja betölteni a munkakört. A beszélgetés során hagyjon magának kiskapukat, éreztesse a munkáltatóval, hogy a jövőben számíthat rá a magasabb pozícióban, csak egyelőre még nem érzi magát oda valónak - viszont mindent megtesz azért, hogy minél előbb pótolni tudja a hiányosságokat" - tanácsolja Kozáry Vilmos.

A félelem rossz érv, családi okokra lehet hivatkozni

"Nem ajánlott indokként felhozni, hogy fél a megpróbáltatástól - legalábbis akkor, ha a jövőben még szeretnének ilyen lehetőséghez jutni. Ezzel ugyanis azt kommunikálják a munkáltató felé, hogy nem alkalmasak a vezetői székre. Egy jó vezető ugyanis nem fél a kihívásoktól, sőt, azok motiválják őt" - figyelmeztet az ügyvezető.
A munkáltatók egyébként azt is megfelelő magyarázatnak tartják, ha a dolgozó a családi viszonyai miatt nem fogadja el az állást.

Oroszi Babett