Munkajog: a szabadságolás szabályai

Május második felétől egyre több munkavállaló tervezgeti nyári pihenését. Nem egyszerű azonban hosszabb időre a munkából elmenni. Az alkalmazottak szabadságolásának szabályairól kérdeztük Dr. Sipos Márta munkajogászt.

A szabadság háromnegyedével a munkáltató rendelkezik, negyedével pedig a munkavállaló - legalábbis abban az esetben, ha a dolgozó eltöltött már 3 hónapot a cégnél. Alkalmazásának első negyedévében ugyanis szabadságának egésze a munkáltatója kezében van, aki egyébként köteles kiadni a szabadság egészét még a tárgy évben. Bár ettől kivételesen fontos gazdasági érdek miatt eltérhet, de ebben az esetben is legkésőbb a következő év június 30-áig ki kell adnia. Ha ezt nem teszi meg, bírságra számíthat a Munkaügyi Főfelügyelőségtől.

A szabadság kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére adható ki. Ha valamelyik dolgozó ragaszkodik a két részlethez, és összesen 20 nap szabadsága van, akkor öttel szabadon rendelkezhet - de a szabadság megkezdése előtt 15 nappal írásban kell értesítenie a munkáltatók a távolmaradásról - , a maradék 15-öt pedig egy részletben is kiveheti.

Nem lehet kifizettetni a ki nem vett napokat

A dolgozók sok esetben döntenek úgy, nem veszik ki szabadságuk egészét, inkább megpróbálják megbeszélni, hogy a fennmaradó napokat fizesse ki a munkáltató. Ezt azonban a munkaadók ha akarnák sem tehetnék meg. A jogszabályok szerint ugyanis tilos pénzt adniuk a napokért, azokat nem kifizetniük, hanem kiadniuk kell.

Nem árt tudni, hogy a munkáltató a megkezdett szabadságot kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a munkahelyre való eljutást, a megszakított nyaralás okozta költségeket - ebben az esetben a szálloda, az étkezés költségét - köteles megtéríteni. A legtöbb esetben azonban ez nem történik meg...

Ajánlott a szabadságolási napló

A munkáltatóknak ajánlott készíteniük egy szabadságolási naplót, amely segítségével átláthatják: ki mikor és mennyi időt lesz távol. Ajánlott továbbá már az év elején egyeztetniük a dolgozókkal az ideális időpontokról. Így mindkét fél tud előre tervezni, és a munkatársaknak nem az utolsó pillanatban kell megszervezniük az utazást.

A jogszabály szerint legkésőbb egy hónappal a kijelölt időpont előtt kell írásban tájékoztatni a dolgozót arról, mikor kezdheti meg a pihenést, illetve meddig lehet távol.

Oroszi Babett