Tönkreteszi a barátságot a főnöki kinevezés

Megeshet, hogy barátunkat egyik napról a másikra főnökünkké nevezik ki, ami új helyzetet teremt a kapcsolatrendszerben. Miként lehet jól kezelni a helyzetet az újdonsült vezetőnek és a beosztottnak? Meg lehet-e őrizni az alá-fölérendeltségi viszonyban a barátságot? Néhány fogással, érzelmi intelligenciával sok csapdát ki lehet kerülni, ám hosszú távon a céges érdek és a privát érzelmek nehezen férnek meg egymás mellett.

Páczi Enikő és főnöke évek óta jó barátok, szabadidejük nagy részét is együtt töltik. "Épp állást kerestem, a barátom tulajdonában lévő cégnél pedig üresedés volt. Felajánlotta a munkát, majd egy interjún kellett részt vennem. Ezen a beszélgetésen a másik tulajdonos volt csak jelen, a döntés joga - hogy felvesznek vagy sem - az övé volt, a barátom nem szólt bele. Az interjú sikerült, és elkezdtem dolgozni kapcsolattartóként" -kezdi történetét a hölgy. Az elején furcsának találta, hogy akivel a szabaidejét tölti, az a főnöke is egyben. "Először úgy viselkedtem, mintha nem is létezne, és csak akkor szóltam hozzá, amikor megszólított. Majd egyre inkább feloldódtam, és egy alkalommal túl is léptem a határon: nem a kellő tisztelettel válaszoltam neki a többiek előtt. Ekkor behívott az irodájába, és elmagyarázta, hogy ezt nem engedhetem meg magamnak, elvégre mégiscsak a főnököm" - mondja. Tisztázták a szabályokat, miszerint mind a ketten igazodnak a kialakult szituációhoz: beosztottként illetve vezetőként kezelik egymást.

Már az első munkanap előtt beszélni kell az új helyzetről

Enikő történetének a tanulsága, menjünk elébe a kellemetlen pillanatoknak. Az új vezetőnek érdemes már az első ilyen munkanap előtt négyszemközt tisztáznia, miben lesz más a helyzet, ő milyen hozzáállással tud a baráttal a jövőben együttdolgozni, hol lesznek a határok és mit nem engedhet meg egyik fél sem magának.

"Mi a problémák elkerülése érdekében megpróbáljuk diszkréten kezelni a kapcsolatunkat. Kerüljük a privát érzelemkitöréseket, a magánéleti eseményekről bár szót ejtünk, de csak halkan és gyorsan" - avatott be Páczi Enikő.

Ritka, hogy tovább működik a barátság

Enikő szerencsésnek mondhatja magát, hiszen barátságuk megmaradt, nem okozott komolyabb problémákat az alá-fölérendelt viszony. Ez azonban csak ritkán alakul így.
"Számos esetben megtörtént, hogy egy kinevezést követően megszűnt a barátság a két fél között. Ennek oka, hogy a változás után a kapcsolat teljesen más minőségű lesz" - magyarázza Csík Klára karriertanácsadó.

"Először is, az önzetlen baráti viszonyba érdek kerül: egyrészt a dolgozó érdeke, aki azt akarja, hogy munkájáért minél több elismerést kapjon. Másrészt a vezető érdeke, aki pedig azt szeretné, hogy beosztottja a lehetőségekhez mérten minél jobban teljesítsen. Ez a két igény gyakran nem teljesül egyszerre, a felek pedig emiatt egymásnak feszülnek. Gyakori emellett, hogy a barátok távolságtartással reagálnak a kialakult helyzetre. A beosztott a kinevezés után lakatot tesz a szájára, és magában tartja a többi vezetőről kialakult negatív véleményét. Elkezd félni attól, hogy innentől ez bármikor visszajuthat a fülükbe. A vezető pedig elhallgatja a fizetésekről, dolgozókról vagy a cég helyzetéről szóló információkat, hiszen ezek már bizalmas adatoknak minősülnek, így a kölcsönös titkolózás miatt gyorsan megromolhat a viszony. Ráadásul még az is előfordulhat, hogy a beosztott munkája nem éri el az elvárt szintet. Ebben az esetben a vezető kénytelen lesz megróni vagy elbocsátani. Ezt pedig kevés barátság éli túl" - sorolta a szakember.

A túlzott keménység és puhaság is megbosszulja magát

Hogy ez ne fordulhasson elő, a vezetőnek oda kell figyelnie arra, hogy a munkában ne legyen se túl elnéző, se túl kemény a baráttal szemben. "Megbukik, aki hirtelen váltva uralmi lépéseket tesz, és parancsolgatni kezd. Aki úgy érzi, meg kell mutatnia, hogy ő a vezető. A hangos szóváltás, az arrogáns modor a baráttal szemben nem bizonyítja a vezetői székre való rátermettséget. Ezzel egyetlen dolgot ér el, mégpedig azt, hogy a kollégák és a barátja egyaránt csalódni fognak benne. Ugyanakkor a baráttal szembeni nyájas, elnéző hozzáállás sem vezet eredményre. Sőt, a munkatársak azonnal kivételezést kiáltanak, a csapat kiközösíti a kollégát, a vezető döntéseit pedig komolytalannak és elfogadhatatlannak tartják ezt követően" - állítja Kiss István munkapszichológus.

Kérjük ki egy harmadik fél véleményét is

Vezetőként a "barát-beosztott" munkáját nagyon nehéz objektív szemmel nézni, ezért a baráttal kapcsolatos komolyabb döntéseknél tanácsos kikérni mások véleményét is. "Beszéljen olyan vezetőkkel, akik rálátnak a beosztott munkájára, tevékenységükre, ugyanakkor nem rózsaszín szemüvegen keresztül látják az alkalmazottat. A barátságot lehetetlen teljesen kizárni, a döntésekre a szoros érzelmi kapcsolat igenis hatással lesz. A legfontosabb, hogy a vezető ezt tudatosítsa magában. Ne legyen az az illúziója, hogy ő más, és képes csak beosztottként tekinteni barátjára. Ha ezt elfogadja, sokkal jobban odafigyel majd arra, hogy valóban objektív legyen" - állítja Eszes László, a szervezetfejlesztéssel foglalkozó Grow Csoport ügyvezetője.

A barát lépjen kicsit távolabb

Nemcsak a vezetőknek, a beosztottaknak is alkalmazkodniuk kell az új helyzethez: "Saját érdekünkben illik mértéktartónak lenni. Nem hozhatjuk főnökünket kellemetlen helyzetbe, például szembesítve egy baráti sörözés során elhangzott kijelentéseivel, ígéreteivel. Ne feleseljünk és ne szóljunk vissza. Mindig legyen a szemünk előtt, hogy munkaidőben felettünk áll. Ha mindezeket betartják a felek, abból egy eredményes, gyümölcsöző együttműködés születhet" - állítja Kiss István.

Kérdés persze, hogy szerepjátékkal fenntartható-e egy barátság. A tapasztalatok alapján nem sokáig: vagy a barátság vagy a munka sínyli meg.

Oroszi Babett