Munkaidő-csökkentés, bérbefagyasztás, leépítés a cégeknél

A cégek többsége a gazdasági válság hatására behúzta a kéziféket: létszámstop, munkaidő-csökkentés, bérbefagyasztás, leépítés - néhány HR-intézkedés a sok közül. Hiba lenne ebben a helyzetben a kulcsembereket elhanyagolni. Az ő távozásuknak még drámaibb következményei lehetnek. Többek között ez hangzott el a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara HR-es pódiumbeszélgetésén.

Pontosan nem lehet tudni, hogy a válság kapcsán Magyarországon eddig hányan veszítették el állásukat. Míg tavaly novemberben és decemberben a cégeknél a kivárás volt a jellemző, addig januártól már nagyobb számban történtek leépítések. Február 13-ig 16 900 fő csoportos létszámleépítési szándékát jelentették be a munkaadók a munkaügyi kirendeltségeken - mondta az álláspiaci helyzetről a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara pódiumbeszélgetésén Bódi András, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. Mivel ez a szám a 10 fő alatti elbocsátásokat nem tartalmazza, a munkanélkülivé válók száma vélhetően ennél magasabb.

Eddig nem történtek elbocsátások a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft-nél, a válsággal kapcsolatos első intézkedéseket azonban már decemberben meghozták. "Visszafogtuk a beruházásokat, létszámstopot rendeltünk el és a tanácsadói költségeket csökkentettük" - mondta Belső Barnabás HR-menedzser.

Behúzták a kéziféket

"Sok vállalat behúzta a kéziféket, ami a fizetéseken érződik" - jegyezte meg sommásan Sághy András, a Kienbaum személyzeti tanácsadó cég magyarországi ügyvezetője. "A német tulajdonú hazai cégek vezetői tavaly szeptemberben még 6 százalékos béremelést jeleztek 2009-re tanulmányunkban, ám ehelyett csak 2-3 százalékkal nőttek a fizetések, sok vállalkozás pedig egyáltalán nem emelt" - fogalmazott személyzeti tanácsadó.

A fejvadászok szempontjából a válság jele az is, hogy megsokasodtak az álláskeresők, egyre több magyar munkavállaló tér vissza a szintén válságba sodródott Nyugat-Európából illetve a hazai álláskeresők mobilabbak lettek. Ez azt is jelenthetné, hogy könnyebb lett a fejvadászok dolga, ám ez sincs így. "A munkahellyel rendelkező jó szakembereket sokkal nehezebb más céghez csábítani, csökkent a váltási hajlandóság. Sokkal több embert kell a megkeresnünk egy-egy vezetői poszt betöltésére" - mondta Sághy.

A kulcsembereket a céghez láncolni

Hiba lenne a HR és a cégvezetés részéről, ha azt hinnék, mindenki ragaszkodik a céghez, nem kell a megtartással foglalkozni. Éppen ellenkezőleg: a kulcsmunkaerő megtartására különös hangsúlyt kell helyezni. Ha ugyanis a munkatársak veszélyben látják a cég vagy saját munkájuk jövőjét, sokkal gyorsabban váltanak munkahelyet. Egy cég pedig nem engedheti meg magának, hogy elveszítse legjobb embereit. A Knorr-Bremse például elindított egy "munkaerő-megtartási programot": Hosszú távra szóló, 3-5 éves megállapodást kötöttek a legjobban teljesítő dolgozókkal, hogy ezzel is a cégnél tartsák a húzóerőt.

Állami mentőöv: vállalhatatlan feltételek?

Nincsenek magukra hagyva a munkaadók, pályázati formában állami forrásokat is nyerhetnek a munkaerő megtartására. Igaz - ahogyan az a jelen lévő cégek képviselőinek szavaiból kitűnt - bonyolult a pályázat összeállítása és a követelményeknek sem könnyű eleget tenni. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál (www.ofa.hu) 6 milliárd, a regionális munkaügyi központoknál pedig 10 milliárd forintra pályázhatnak a cégek. Bódi András elmondta, az OFA január 23-án megjelent pályázataira eddig 170 pályázat érkezett. A vállalkozások három program keretében szerezhetnek pénzt. A Megőrzés programban bértámogatást vagy részmunkaidős támogatást kaphatnak azok után a dolgozók után, akiket nem tudnának teljes munkaidőben vagy ugyanazzal a bérrel tovább foglalkoztatni. Ugyancsak támogatást kaphat az a cég, amelyik elbocsátott munkavállalónak ad munkát. A támogatás harmadik formája az úgynevezett "outplacement"-szolgáltatás vásárlása. Ez a leépített munkavállalóknak jelent újbóli elhelyezkedési tanácsadást egy erre szakosodott tanácsadó cég közreműködésével.

A pódiumbeszélgetésen a közönség soraiból többen is jelezték, hogy azért nem tudnak pályázni, mert vállalni kell a támogatás lejárta után a dolgozók minimum fél éves továbbfoglalkoztatását. Egy autóipari beszállító szerint ezt ebben a gazdasági helyzetben, amikor 20-50 százalékkal csökken a megrendelésszám, nem lehet vállalni.

Munkajogi eszköztár

A vállalatok munkajogi lehetőségeiről Andreas Köhler, a Kővári Tercsák Salans Ügyvédi Iroda vezető partnere elmondta, több módszert is be lehet vetni. Korlátozott és rövid időre hatékony eszköz a munkaidőkeret alkalmazása, amivel átmenetileg növelhető illetve csökkenthető a normál munkaidő. Ugyancsak rövid időre szól a szabadság kiadása: az évi rendes szabadság háromnegyedével ugyanis a munkaadó rendelkezik.

Hosszú távon kezelheti a problémát a munkavállaló előnyugdíjba küldése vagy a munkaidő csökkentése arányosan csökkenő bérrel párosulva. Köhler felhívta a figyelmet, hogy a munkaidőt és a munkabért egyszerre csak a munkavállaló hozzájárulásával - szerződésmódosítással - lehet véghezvinni. Ha úgy kommunikáljuk ezt a kollégák felé, hogy ellenkező esetben le kell építeni, akkor ezt el lehet fogadtatni. Érdemes időben lépni, ha elbocsátást tervezünk - javasolta a cégvezetőknek Köhler. Egy csoportos létszámleépítés ugyanis 2 hónapig is elhúzódik.

A válság, mint lehetőség

A pódiumbeszélgetés elhangzott: a válság lehetőséget is jelent egy cég számára. Most könnyebben keresztülvihetőek olyan intézkedések - például költségcsökkentés, munkafolyamatok racionalizálása -, amelyeket könnyebb időben nem tudtak vagy nem mertek meglépni.

Ha a cég csökkenteni kényszerül a munkaidőt, akkor állami forrásból munkavállalói képzésre pénzt is igényelhető. Ezzel pedig értékesebbé tehető a munkaerő. Belső Barnabás jó ötletnek tartja azt a kormányzati kezdeményezést, hogy az állam az 5. munkanapra járó munkabér nagy részét átvállalja, ha képzésen vesznek részt a dolgozók. "Ehhez azonban határozott, hosszú távú humán stratégia, képzési koncepció szükséges a munkaadó részéről" - jegyezte meg a HR-menedzser.
A szakértők részéről elhangzott az a megfigyelés, hogy válság idején könnyebb "minőségi munkaerőcserét" végrehajtani. Azaz ugyanannyi pénzért minőségileg jobb munkaerőt lehet megkapni az álláspiacon. Andreas Köhler mindazonáltal figyelmeztetett: jogi szempontból nem könnyű ezt a cserét megvalósítani. Csak szakszerű, tényekkel, számokkal alátámasztott felmondást lehet átadni, máskülönben az elbocsátott munkavállaló valószínűleg a bírósághoz fordul, és ez sokba kerülhet a cégnek.

A cég hírneve is kockán forog

Az elbocsátások kezelése úgynevezett reputációs kockázatot is magában hordoz. Ha egy vállalkozásról elterjed, hogy nem korrekt munkavállalóival, jogszabályellenesen bocsát el, akkor romlik az image-e, nem tudja a jó szakembereket magához édesgetni...

Karácsony Zoltán