Külföldi ösztöndíj vállalkozóknak: jó befektetés lehet

Az Erasmus ösztöndíj eddig a külföldi egyetemi tanulást jelentette egyetemistáknak, főiskolásoknak. Kevéssé ismert, hogy 2008-ban az Európai Bizottság elindította az ösztöndíj vállalkozókra szabott programját, amelyen vállalkozást tervező fiatalok vagy már céget működtetők vehetnek részt. Bár a pályázás és az elbírálás nem zökkenőmentes, mégis érdemes nekifutni, mert jövőbeli üzleti kapcsolatainkat alapozhatjuk meg.

Magyarországon egyelőre nem népszerű vagy kevéssé ismert a külföldi fiatal vállalkozói ösztöndíjlehetőség - derül ki az eddigi statisztikákból. "Eddig Európából összesen 1700-an jelentkeztek, ehhez képest Magyarországról mindössze tizenheten pályáztak kiutazásra és heten fogadócégnek. Ennek oka valószínűleg az, hogy a programban való részvételhez az EU-s támogatás mellett azért kell némi alaptőke is" - tudtuk meg Mészáros Mónika Alíztól, az ITD Hungary Zrt. Enterprise Europe Network szakmai vezetőjétől, aki a program magyarországi koordinátora.

A támogatást csak a kiutazó fél kapja, a támogatás mértéke pedig országonként eltérő. "Ezeket az összeget az Európai Unió állapította meg az országok életszínvonala alapján. Jelenleg Dániában jár a legmagasabb összeg a kiutazóknak, ami havi 1100 eurót (290 ezer forint) jelent, a Magyarországra érkezők pedig 670 eurót (180 ezer forint) kapnak havonta. Fontos, hogy a támogatás minden esetben csak 90 százalékos, tehát 10 százalékot a kutazónak kell hozzátenni. A tapasztalat az, hogy a támogatás és 10 százalékos önrész sajnos nem minden országban elegendő, a nyugat-európai és skandináv országokban a drága szálláshelyek miatt például biztos, hogy ennél többet kell rászánnia a pályázónak a kint tartózkodására."

A regisztráció menetéhez hozzátartozik, hogy a célország nyelvétől függetlenül mindenképpen angolul kell jelentkezni önéletrajzzal és üzleti tervvel. "Aki például éppen németül tud jól és német nyelvterületre is szeretne pályázni, azoknak mi nyújtunk segítséget itt, az ITD Hungary-ben" - mondta Mészáros Mónika Alíz. A regisztráció után lehet megnézni az adatbázisban található partnercégek listáját, de bárki leszervezheti maga is egy, még az adatbázisban nem szereplő céggel az együttműködést.

Egy magyar résztvevő tapasztalatai

Kiss-Tóth Marcell a vállalkozói Erasmus program keretében tavaly nyáron négy hónapot töltött Brüsszelben, de mint mondja ezen kívül is többször utazott már webfejlesztéssel foglalkozó cégével külföldre. "Gimnáziumi tanulmányaim alatt, az utolsó évben alapítottam meg a PrimeLine Kft.-t, az azóta eltelt két évben sok időt töltöttem külföldön, elsősorban szakmai jellegű rendezvényeken és üzleti utakon Londonban és az USA-ban. Úgy gondoltam, hogy az a program egy nagyszerű és kihagyhatatlan lehetőség a cégem további fejlődésére, terjeszkedésére nézve. Becsületesen végigdolgozni, kihasználni a rendelkezésre álló időt, minél több üzleti kapcsolatot létesíteni, minél több lehetőséget megragadni - többek között ezek szerepeltek terveimben." A fiatalember elmondása szerint a Brüsszelben eltöltött időnek a vállalkozására nézve a mai napig kézzel fogható eredményei vannak. "Az első hónap nagyjából az ismerkedésről, a környezet feltérképezéséről szólt, az utána következő három pedig meglehetősen zsúfolt volt. Minden hónapra több üzleti út jutott, jártam Londonban, Amszterdamban, és New York-ban is. Azóta kinti fogadócéggel sikeresen elindítottunk egy közös terméket, és folyamatosan több, közös brüsszeli és nemzetközi projekten dolgozunk együtt."

Aki még vár a brüsszeli válaszra

Richter Richárd pályázata egyelőre folyamatban van, elmondása szerint a jelentkezésben a tanulás a külföldi kapcsolatok kialakításának lehetősége motiválta. Mint mondja, a procedúra a vártnál valamivel hosszabbra nyúlt, de továbbra is reménykedve várja a választ Brüsszelből. "Bár a programot kiválónak tartom, számomra picit csalódás volt, hogy egy már egy éve működő programba még mindig becsúszhatnak technikai malőrök, valamint, hogy a dolgok menete ilyen hosszúra nyúlik" - mondta Richter Richárd, aki hozzátette, hogy szerinte mindenkinek érdemes magának fogadócéget szerveznie. "Miután megláttam a fogadócégek listáját, amiből válogatni lehet, nagyon örültem, hogy én a másik utat választottam. Úgy láttam, hogy nincs túlságosan nagy kínálat, ráadásul nem is mindegyik szektorban ajánlanak vállalatokat." Richárd német cégnél kívánja letölteni a hat hónapos ösztöndíjat. "Azért választottam ezt a vállalkozást, mert egy új üzleti stratégiát valósítottak meg, ami a gazdasági válság alatt megmutatta az előnyeit. Nagyon költséghatékony üzletvitellel működnek, amit úgy vélem, hogy érdemes megtanulni tőlük."

Richter Richárd nem tartja kevésnek az ösztöndíjjal járó anyagi támogatást. "Mindenképpen terveztem egy hasonló külföldi utazást, így az, hogy most ehhez támogatást is kaphatok egy plusz segítséget jelent. Nyilván nem elegendő mindenre az ösztöndíj összege, de legalább nekem nem kerül annyiba, mintha magam erejéből mentem volna. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb nehézséget még abban látom, hogy a mindenképpen olyan szállást kell találni, ahol adnak számlát, mert azzal hivatalosan is el kell számolni. Ez lényegesen megdobja a költségeket és kizárja azokat a pénztárcabarát lehetőségeket, mint a szobabérlés egy családnál, vagy az ismerősnél lakás."

Anglia és Németország a legnépszerűbb

Az Erasmus vállalkozói ösztöndíj programban sztár-szektornak számítanak az IT, a marketing és nyomdaipar, illetve az oktatói tevékenységgel foglalkozó vállalatok. "A magyarországi jelentkezők között voltak IT cégek, üzletviteli tanácsadással, haltenyésztéssel, fémipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozások, illetve az élelmiszeriparban működő cégek. A legnépszerűbb célpont Anglia, a második pedig Németország, de szerencsére rugalmasak a pályázók így szívesen elutaznak máshova is, ha találnak számukra megfelelő profillal rendelkező céget." Az ITD Hungary szakmai vezetője azt is elmondta, hogy a program népszerűsége egyértelműen Olaszországban és Spanyolországban a legnagyobb. "Ennek az az oka, hogy ezekben az országokban továbbra is rengeteg a családi vállalkozás, akik régi uniós tagállamban működő cégként megszokták, hogy számos különféle pályázatra jelentkezzenek így egy kis pluszbevételhez, vagy újabb lehetőségekhez jutva. Nálunk egyelőre ennek nincs kialakult kultúrája, így az érdeklődés is csekélyebb az ilyen lehetőségek iránt." A magyar vállalkozókat legfőképpen a a kapcsolatépítés lehetősége és a nyelvtanulás motiválja a jelentkezésben.

Dorofejev Tamara