Kinek éri meg külföldi MBA diplomát szerezni?

Nyugat-európai üzleti iskolák ősszel induló MBA (Master of Business Administration) kurzusára jelentkezni továbbra sem késő, ám nem árt átgondolni, a 10 milliós befektetéshez képest kinek éri meg igazán vezetői diplomát szerezni.

A Financial Times üzleti napilap évente készít összeállítást a világ legjobb száz MBA iskolájáról. A legutóbbi összesítés szerint az élvonalbeli képzések befejeztével 120-140 százalékkal is növekedhetnek a vezetői fizetések. Mindamellett a multinacionális környezetben folytatott tanulmányok során jelentősen bővül a vezetők kapcsolatrendszere - és ami a legfontosabb, a kurzusokon kis, 3-5 fős csoportokban tanulva, a vállalati életből vett, friss és aktuális esettanulmányokból merítve bővíthető a vezetői tudás 1-2 év alatt.

"Egy MBA diploma megszerzése fontos mérföldkő lehet a karrier építésében. Rengeteget elárul például a vezetői attitűdről, hogy az illető tanulni szeretne, és ennek érdekében nem sajnál se időbeli, se anyagi áldozatokat hozni. Az óralátogatás mellett a tanulmányok része az otthoni kutatás, az adatgyűjtés is"- magyarázza Borai Tamás, a Pendl & Piswanger vezetői tanácsadó cég ügyvezető-helyettese.

Már nincs MBA-láz, de vannak jó képzések

"Néhány évvel ezelőtt valósággal tombolt az MBA-láz. Így aztán gyakran olyanok is jelentkeztek a képzésekre, akik később nem tudtak mit kezdeni a megszerzett diplomával, és az MBA-k színvonalában is nagyok voltak a különbségek" - fogalmaz Fazekas Zsolt, a Hill International fejvadászcég ügyvezetője, aki maga is MBA-t végzett a London Business Schoolnál. Úgy látja, mára változott a helyzet, letisztultabb és áttekinthetőbb a piac. Magyarországon a Közép-európai Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem képzései, míg a külföldiek közül a London Business School, a Harvard University és a francia Insead képzései a legelismertebbek.

A szakember szerint a részvétel az MBA képzéseken 3-10 év vezetői gyakorlattal és magas szintű angolnyelv-tudással rendelkezőknek éri meg igazán. A képzések ára borsos, de ezt a legtöbb esetben a vezető munkáltatója finanszírozza (legalábbis többségében ekkor kezdenek MBA-ba a menedzserek). Gyakori a tanulmányi szerződés - ilyenkor a vállalat a képzés időtartamának minimum kétszereséig várja el a vezető cégnél maradását.

"A legtöbb, nívós képzésben részt vett MBA diplomás multinacionális vállalatok regionális központjában lesz vezető a végzést követően - sokan külföldön folytathatják tovább karrierjük építését" - magyarázza Fazekas Zsolt.

Bővül a kapcsolatrendszer

Bősze Zoltán a brit Ashridge MBA-jén vett részt. A gyógyszeripar és a biotechnológia területén vezető beosztásban dolgozó menedzser az intézmény part time executive MBA képzésében szerzett diplomát. "A képzés időtartama alatt 6 hetente repülőre ültem és kiutaztam az Egyesült Királyságba. Az egyetemi képzés Ashridge-ben, egy kastélyban zajlott, Londontól 50 kilométerre, rendkívül igényes, inspiráló környezetben. Mind a szakmai, mind a kapcsolati háló bővítése szempontjából hasznos volt. Számos német és francia szakemberrel ismerkedhettem meg. Emellett az MBA képzések behozhatatlan előnye, hogy az oktatók az akadémiai tapasztalat mellett valódi iparági tapasztalatokkal is rendelkeznek - így a mindennapi gyakorlatból vett esettanulmányok során szakmai problémákat oldhattunk meg közösen."

A Financial Times ranglistája alapján 2012 tíz legjobb MBA iskolája:
1. Stanford Graduate School of Business - Egyesült Államok
2. Harvard Business School - Egyesült Államok
3. University of Pennsylvania: Wharton - Egyesült Államok
4. London Business School - Egyesült Királyság
5. Columbia Business School - Egyesült Államok
6. Insead - Franciaország/Szingapúr
7. MIT: Sloan - Egyesült Államok
8. IE Business School - Spanyolország
9. Iese Business School - Spanyolország
10. Hong Kong UST Business School - Kína

"A tandíj évente 32 ezer font - ám a járulékos költségeket, a szállást és az utazást is beleértve 40 ezer fontos (14 millió forint) éves költséggel is számolhatnak a jelentkezők. A költségeket ösztöndíjjal vagy céges támogatással lehet csökkenteni " - mondja. A London Business Schoolnál egy 21 hónapos kurzus 57 500 fontba (20 millió forint) kerül.

Plágiumkereső szoftvert is használnak

A legtöbb, teljes vagy részidős MBA képzésre esszé, legalább 670 pontos úgynevezett GMAT teszt és az intézmény által elfogadott angol nyelvvizsga a beugró. A GMAT 4 órás erőpróbája során a pályázó vizsgázik angolból, matematikából, szövegértésből és gyorsaságból egyaránt. A teszt elérhető maximális pontszáma 800 pont - ám az intézmények általában saját hatáskörben döntenek arról, mennyit kell elérni a bejutáshoz.

A nyelvvizsga típusa sem mindegy - a legtöbb intézménybe Cambridge, TOEFL, TOEIC vagy IELTS birtokában lehet csak jelentkezni. A jelentkezésnél az angol nyelvterületen szerzett tanulmányi vagy munkatapasztalatot is előnyként értékelik. Az esszénél plagizálni nem ajánlott: az értékelést végzők gyanús mondatok esetén plágiumkereső szoftvert futtatnak végig az irományon.

Takács Gabriella