Erdős Péter nagy családja - a nyolcvanas évek magyar könnyűzenéje

A magyar és az iramot diktáló nemzetközi popzenei színtér közötti különbség sajátos politikai helyzetünk miatt kezdettől fogva megvolt, de soha nem vált olyan nyilvánvalóvá, mint a hetvenes évek második felére. Addig ha pár éves késéssel is, de sikerült a Nyugat nyomába szegődni, de ahogy az eleinte itthon beatnek, majd rocknak és popnak nevezett műfaj egyre nehezebben áttekinthető, összetettebb katyvasz lett, arra is mindinkább nehéz volt választ találni, hogy mi az, ami éppen menő.

A társadalmi problémákról tehát Csepregi Éva volt hivatott elterelni a figyelmet, és ha ezekről nem is, de a rockzene válságáról azért lehetett már írni a puha diktatúra éveiben is. Így aztán 1980-tól kezdve egyre szaporodott a műfaj krízisét boncolgató újságcikkek száma, és a Magyar Ifjúság vagy az Ifjúsági Magazin hasábjain egyre többször kritizálták burkoltan a langyos vizű tóként aposztrofált magyar popszínteret, sürgetve az új generáció megjelenését. Ekkorra már megvolt a kis magyar újhullámos színtér is: először a Bizottság, majd az URH körül alakult ki kisebb kultusz, végül előbbinek még lemeze is megjelenhetett, ám az URH és a hozzá kapcsolódó utódegyüttesek (Kontroll Csoport, Európa Kiadó, Balaton, Trabant stb.) közül csak a Menyhárt Jenő vezette Európa Kiadó jutott lemezszerződésig, a többieknek maradtak a fővárosi belterjes kis klubok és a legenda státus. Nem véletlen, hogy e zenekarok működése még ma sem annyira ismert, mint amekkora volt a jelentőségük.

Ugyanez a sors várt a kevésbé értelmiségi háttérből jövő punkzenekarokra, amelyek 1982-1983 körül gomba módra szaporodtak, de legtöbbjük számottevő eredmények nélkül oszlott fel az évtized közepére. Ennek ellenére lassan a szakma is kapcsolt, és néhány újhullámos zenekarnak szorított helyet az itthoni piacon. Közülük a KFT élt a legjobban a lehetőséggel, és bár akkoriban ráaggatták Laár Andrásékra a "hivatalos új hullám" bélyegét, a zenekar későbbi pályafutását követően senki sem kérdőjelezte meg, hogy az együttes megérdemelte a lehetőséget. A KFT-n kívül más zenekar nem volt képes ekkora áttörésre az itthoni újhullámos együttesek közül, és a kifejezés az évtized közepére egyre kevesebbszer hangzott el a magyar médiában.

Nem beszéltünk még az első punkzenekarként aposztrofált Beatricéről. Nagy Feró és társai akaratukon kívül kerültek a lázadó magyar együttes szerepébe, és egyszer csak azon kapták magukat, hogy az ő koncertjeikre jár a legtöbb "balhés" arc, ők okozzák a legtöbb botrányt, és a hatalom ott tesz nekik keresztbe, ahol csak tud. A Beatrice azonban felvette a kesztyűt, és kerülve a kompromisszumokat olyan témákról énekelt, melyekkel a külvárosi fiatalok éppúgy azonosulni tudtak, mint az unatkozó egyetemisták. A Rice kultuszzenekar lett, ám működését teljesen ellehetetlenítették, és végül szükségszerűen feloszlott. Az évtized végére aztán, már a rendszerváltás küszöbén a Beatrice újra visszatért, és mivel dalaikat most már játszották a rádiók is (sőt, Nagy Feró nívódíjas rádióműsort is vezethetett Garázs címmel), végre utolérte őket a megérdemelt népszerűség.

Feró a Beatrice "szünetelése" idején sem tétlenkedett, hanem Bikini néven alapított új zenekart, amelynek XX. századi híradó című lemezét sokan minden idők legjobb magyar rocklemezeként emlegetik. Miután Feró kivált a zenekarból, a Bikini az Edda babérjaira törve a nyolcvanas évek második felének legnépszerűbb magyar együttese lett, és zenéjében már nyoma sem volt a punknak, hanem profi, populáris rockzenét játszottak, számtalan slágerrel és kikacsintós szövegekkel, amikkel sokan tudtak azonosulni. A Bikini a rendszerváltozás után feloszlott, szerepét pedig a Republic vette át.

Az évtized legtehetségesebb dalszerzője

Közben olyan fából vaskarikának tűnő műfaj lehetett sikeres, mint a magyar country (Bojtorján, 100 Folk Celsius, Eszményi Viktória), ám az évtized magyar popzenéjére az egyik legnagyobb hatást kétségtelenül a Hungária feloszlása tette. Míg Fenyő más stílusokban (például break) is próbálkozott később, addig a korábban másodhegedűs Szikora Róbert új együttesével, az R-Góval bizonyította be, hogy generációja egyik legtehetségesebb dalszerzője. Az R-Go a nyolcvanas évek egyik legnépszerűbb popzenekara lett, számos slágerrel, noha túl sok eredetivel ők sem rukkoltak elő. A Hungária többi tagja Dolly Roll néven folytatta tovább, és szintén elárasztották slágerekkel a magyar poppiacot, leginkább ők képviselték az anyazenekar stílusát.